Iskolapéldák

Hogy néz ki egy „vitás helyzet” oktatásjogi szemszögből? Széljegyzetek az értékelés kapcsán

Ez itt az „ügy”: https://maszol.ro/belfold/Feszultseg-a-Baczkamadarasi-Kis-Gergely-Reformatus-Gimnaziumban-vitas-helyzet-az-osztalyozas-es-a-tanitasi-modszerek-miatt

Hozzáteszem, Hajdu Krisztina tanárnő óráit nem látogattam, oktatásjogi, eljárási vonatkozásban azonban messziről látszik, hogy több csúsztatás történik, amiket nem árt helyretenni. Az „ügy”, ha ez az ugyan, abból a szemszögből lehet érdekes, hogy ki hogyan él a hatáskörével egy oktatási konfliktus kezelésében. Annál is inkább, mert az eset annyira jellemző a mai oktatási viszonyokra. Vélemény.

Lássuk:

„A szerkesztőségünkbe eljuttatott információk szerint […] magyarázta az esetleges retorzióktól tartva a neve elhallgatását kérő panaszos.”

Ehhez a szülőnek mindig joga van, de soha nem vezet megoldásra, nem elegáns, nem is hatékony módja a konfliktus kezelésének. Arra enged gondolni, hogy a nézeteltérés kialakulásába már több ponton is be lehetett volna avatkozni több irányból, annál sokkal barátságosabb módszerekkel, mint a sajtó nyilvánossága. Aki pedig sajtóbotrányt szít, mutatkozzon be.

„Feszültség… vitás helyzet…Megosztó eset borzolta a kedélyeket…”

Másfelől látnunk kell a sajtó igyekezetét, hogy hír legyen az uborkaszezonban. Ezek itt a szenzációteremtés bevált nyelvi eszközei. Jó, ha azonosítjuk őket, és akként olvassuk. Szabad ilyet, el kell adni a sajtóterméket.

„egyes szülők nem értenek egyet az ott tanító Hajdu Krisztina angoltanárnő szigorú értékelési gyakorlatával.”

A szülőnek procedurálisan nem is kell „egyetérteni” egy tanár értékelési, tanítási módszereivel. Az egyetértés azt jelentené, hogy az osztályzatot csak a szülő beleegyezésével lehet beírni a naplóba. (Nem akarok ötleteket adni.) Azt kell megértenünk, hogy a gyermekek iskolában való tanítása egy szakma. Azt végezni is, értékelni is szakembereknek kell. Az, aki el tudja dönteni, hogy egy tanár a kitűzött pedagógiai célnak megfelelő módszereket alkalmaz-e, az ideális esetben magasabban képzett, azonos szakos pedagógus kell, hogy legyen. Szakember, tehát. Értem ezt úgy, nemcsak papíron, s nemcsak azért, mert valaki oda kinevezte. A szülő véleménye a tanári tevékenységről viszont rendkívül fontos, és ennek alapja a sok-sok kommunikáció, elsősorban a pedagógussal, az osztályfőnökkel, az igazgatóval. Jó, ha a kezdet kezdetén tisztázza a pedagógus a szülővel, mik az elvárások, mik a célok, mik az esetlegesen már azonosított problémák, és közösen építenek fel egy fejlesztési stratégiát, aminek a kedvezményezettje a gyermek, de a közreműködők (facilitátorok) között nagyon fontos szerepe van a szülőnek is. (Nem abban, hogy magánórákat fizessen, persze.) Az, hogy a pedagógus jelzi,

„Nem keresett meg senki, egyetlen szülő sem jött el a fogadóórámra.”

arra enged következtetni, hogy ez a kommunikáció valamely fél hibájából nem volt ideális, bár a tanárnő elmondása szerint

„a tanév folyamán, valahol a 3. modul körül értesítőt küldött az érintett szülőknek, hogy gond van a jegyekkel és kérte az együttműködésüket, hogy segítsenek a diákoknak.”

Ezzel a kolléga papíron bőven túlteljesítette a kötelezettségeit – jog szerint fedve van, a kommunikáció mégsem működik. Általában igaz, hogy ott, ahol jól működnek a dolgok, nincs szükség azok szabályozására, a legtöbb eredményes iskolában feltűnően felületes a papírmunka. Ott pedig, ahol folyamatos a konfliktus, minden fél dokumentumokkal bástyázza körül magát. Talán eredményesebb lenne ebben a helyzetben egy jó beszélgetés, egy igazi szülői értekezlet mondjuk egy mediátor szerepet vállaló oszival.

„Hajdu Krisztina erre reagálva elmondta…”

Lehet, hogy ennek nem a sajtóban lett volna a helye?

„Úgy véli, minden diáknak szükséges elérnie az elvárt szintet.”

Így van. És mondjuk ki, nem kizárt, hogy a diákok egy része a minimális szint alatt teljesít, vagy jóval alatta. Itt kell tisztázni azt, mit jelent a bukás. A bukás nem a tanár hatékonyságának a hiánya, tudnunk kell, hogy fejlődésük során gyermekeinknek nem ugyanannyi időre van szükségük, hogy elérjenek egy adott szintet, a fejlődés soha nem folyamatos és állandóan felfele ívelő, hanem gyakran megtorpan, stagnál, hullámzik, vagy hirtelen, ugrásszerűen valósul meg. Mindannyian ilyenek vagyunk. És van, akinek több időre van szüksége. A bukás tehát nem kudarc, hanem egy újabb lehetőség – akkor is, ha ez úgy hangzik, mint egy giccses mém. Erről mindenképpen érdemes a pedagógusnak beszélnie a szülővel. Van olyan gyermek, akit motiválni lehet a tanulásra, ha veszélyzónában van, és van, akire ez éppen ellenkező előjellel hat. Tanulni persze leginkább akkor tudunk, ha kirángatnak bennünket a konfortzónánkból, erre több mód is van, nem biztos, hogy a stresszhelyzet generálása a legjobb.

„több szülő is úgy véli, nem a buktatás lenne a helyes megoldás, hanem a diákok motiválása a tanulásra.”

Én is. Je suis Többszülő. Ettől még létezik a buktatás intézménye, és végső esetben jogos. Ez végső eset?

„A Maszol megkeresésére Hajdu Krisztina, a túl szigorú osztályozással megvádolt angol-német szakos tanárnő elmondta, már 14 éve dolgozik a tanügyben, azóta minden évben buktak meg nála diákok. Idén összesen kilencen maradtak pótvizsgára, három diák németből, a többiek pedig angolból.”

Értjük, ugye, hogy itt arról van szó: Egy iskolában angolból 6 gyermek pótvizsgára bukott. Közülük többen átmentek a pótvizsgán. Én ezt adnám címnek.

„kárt okoz a lelkében”

„Elmondása szerint a „gyerekek félve mennek” a tanárnő órájára.”

„Ez egy teljesen természetes reakció. Emlékszem, hogy annak idején mi is ugyanígy éreztük magunkat, amikor matekból nem tanultuk meg a képleteket, és tudtuk, hogy ezért rossz jegyet kaphatunk.”

Nem, egyre kevésbé hiszem, hogy jó tanár az, akitől félnek, s a félelem lenne a legjobb motiváció. Átéltem én is, sokszor, „nagyonnagy” tanárok keze alatt, s határozottan hiszem, hogy azok rossz, poroszos kényszerek voltak, múltízű tekintélyfitogtatások, amiktől a ma iskolájának meg kell válnia. A jó tanár partner, mentor, provokatőr, aki helyzetbe hozza a diákját, s gondolkodni tanítja és hagyja.

De muszáj itt megjegyezni, hogy a félelem és stresszfaktor egy nagyon szubjektíven mérhető kategória, s igen nagy divatja van annak, hogy azon aggódjunk, az iskola és különösen a mindenféle értékelés stresszeli, sőt traumatizálja gyermekeinket, s ebben az aggodalomban mi, szülők hajlamosak vagyunk túlteljesíteni.

„túl szigorúan kéri meg a leadott anyagot”

Hogy a tanár „lead” s a diák „felvesz” sajnos egy ennél sokkal komplexebb folyamat, ez ilyen egyszerűen a termikus kölcsönhatásban működik csak (abban is csak hővel, nem tudással), s voltak rá törekvések, hogy megvalósuljon a poroszos oktatásban, ahol az ismeret átadása és annak „beszedése” volt a legfőbb pedagógiai cél, de reméljük, ezen már túlléptünk: a tanár ma főképp kompetenciát fejleszt. Hatalmas különbség. Hogy hogy lehet kérni meg, főképp az oktatási folyamatban, ahhoz sajnos nem értek, de aki ezt megfogalmazta, övé a pont.

„Ugyanakkor szerinte a minimális esélyt meg kéne adni a kiskorúaknak, és felháborítónak tartja, hogy a jó angoltudás nélkül lassan nem lehet eljutni a nyolcadikos képességvizsgáig, hiszen a gyermek általános iskolában nem filológia szakon tanul.”

Ezt a megjegyzést nehezen értelmezem. Tudjuk, hogy általános iskolában nincs filológia szak, de már második osztálytól meg lehet – elvben – bukni. Tehát igen, ilyen értelemben angol tudás nélkül nem lehet eljutni a nyolcadikos képességvizsgáig, de már a harmadik osztályig se. Azt azonban érdemes lenne megnézni, hogy azok a gyermekek, akik középiskolában bukásra álltak, milyen lemaradást gyűjtöttek fel általánosban, és vajon nem ott van-e a probléma gyökere, hogy a gyermek, aki aktívan nem vesz részt a középiskolai tanórán, már rég lemondott arról, hogy megtanuljon angolul, és úgy gondolja, arra neki semmi szüksége nem lesz „az életben” – pedig de. Mert ez egy tantárgy.

„A »hallgattassék meg a másik fél is« elve alapján biztosítottunk lehetőséget az iskola vezetőjének, hogy kifejtse álláspontját, kiváltképp arra az őt ért panaszra is, miszerint »az iskolában nem veszik figyelembe a szülőktől érkező panaszokat«.”

Ezeknek hivatalosan iktatott dokumentumoknak kell lenniük az iskola titkárságán, a szülő beadványa, az annak alapján elindított fegyelmi/szakmai procedúra, jegyzőkönyvek, óralátogatások, végül a vezetőségi tanács válasza. Van köztük belső dokumentum, amit egy esetleges vizsgálat során a tanfelügyelőség kérhet, de nem nyilvános dokumentum, tehát nem sajtóműfaj, és van a szülőknek címzett válasz, ami úgyszintén nem az. A válaszadó itt nem „ő” (értsd az igazgató), hanem a vezetőségi tanács, aminek ugyan ő az elnöke, de nem egyedül válaszol a szülőknek, és ezt egy szigorúan betartott procedúra alapján teheti csak. Ha az elvárás az igazgatóval szemben az, hogy a szülők kérésére eltávolítsa a pedagógust az iskolából – akkor jó tudni, hogy amennyiben a kolléga címzetes tanár, az igazgatónak meglehetősen kevés eszköze van arra, hogy ezt megtegye. (Tegyük hozzá, ez egy fontos tanári jog, és egyben a minőségi oktatás rákfenéje). Ha pedig az az elvárás, hogy „jobb belátásra bírja” a kollégát (értsd utasítsa, hogy ne buktasson), akkor abban direkt hatásköre szintén nincs, – de jó diplomataként kezdeményezhet párbeszédet a felek között, ellenőrizheti, hogy működik a szakmai élet az idegen nyelv katedrában, mit csinál a katedrafőnök, kérheti a tanfelügyelőség szakmai tanácsát, tanfelügyelői/módszertanosi támogatást. Azok úgyszintén kezdeményezhetnek egy párbeszédet a felek között.

„A szülők manapság ok nélkül a gyerek pártján állnak, ami nem biztos, hogy a legjobb. Inkább a tanároknak kéne összefogniuk és akkor a gyermekek is sokkal többre vinnék az életben”. – ez úgy hangzik, mintha két „párt” lenne, s egymás ellen harcolna a tanár és a szülő, s ezek összefognának, de nem egymással. Ugye nem így van?

„Az iskolaigazgató szerint a szabályokat betartják, »nincs mit tárgyalni«”.

Sokat segít, ha az ember nem fejezi ki direkt módon a gondolatait. Ez ugyanis az utolsó, amit egy kétségbeesett szülő hallani akar. Attól még lehet ez igaz, csak nagyon fontos árnyalni. Tárgyalni mindig van mit, azt hiszem, ennek az ügynek pont ez a kulcsa. (És igen, tudjuk, hogy a szülő, az „ügy”, a riporter az ember agyára tud menni – de ez egy ilyen őszintétlen szakma, mert ez is az, pont arról szól, hogy stresszhelyzetben is tudunk gondolkodni.)

„A tanfelügyelőség néhány éve kiszállt órahallgatásra, akkor úgy fogalmaztak, hogy a tanárnővel és a tanítási módszereivel minden rendben van.”

Reméljük, nem így fogalmaztak, de igen, az ő tisztjük ebben döntést hozni.

„A tanfelügyelőséghez is eljutott egy beiktatott kérés, ők azt válaszolták, mivel későn adtuk le a panaszt, az iskolakezdés ideje körül lehet az ügyet felülvizsgálni.”

Lehet nyáron is, be lehet hívni szabadságról is az érintetteket. Látnunk kell azonban, hogy a tanfelügyelőség szerint sem akkora horderejű az ügy, hogy ezt megtegyék.

„»Mi minden ilyen esetben az iskolát kérjük meg, hogy vizsgálja ki az ügyet. Első lépésként az iskolához kell letenni a hivatalos kérést, az iskolának ki kell vizsgálnia az ügyet, ha pedig nem elégedettek a válasszal, akkor jöhet szóba a tanfelügyelőség« – magyarázta az ügy menetét a főtanfelügyelő.”

Ez korrekt. Pont így.

„A polgármesteri hivatalba is eljuttattuk a kérést, az alpolgármester pedig megkérte az iskolát, hogy biztosítsanak felügyelő tanárt a vizsgákra.”

Ez egy vicc. Az, hogy a szülő kétségbeesésében nem tudja, gyermeke ügyében ki az illetékes, érthető, de az, hogy az alpolgármester sem tudja, mit NEM ír a munkaköri leírása, az már sokat elárul a viszonyokról. A polgármesteri hivatal az iskola fenntartója, s annak épületét, berendezését, személyzeti kiadásait stb. finanszírozza. Semmiféle beleszólása nincs az iskola szakmai munkájába, ezt megengedni sem szabad, bár jól tudjuk, hogy ilyen irányú, főképp politikai nyomásokra nagy igény mutatkozik. A helyi tanács jelöl képviselőket a vezetőségi tanácsba, aki nem lehet azonos sem a polgármesterrel, sem az alpolgármesterrel, neki van rálátása az iskola belső döntéseire, s ha jó ízlése van, afféle csendestárs, aki mondjuk infrastrukturális fejlesztések ügyében mediál, a pedagógiai munkához nincs ugyanis szakértelme. Ahhoz pedig egy iskola vezetőségének mindenképp ragaszkodni kell, hogy az oktatás egy szakma. Hogy milyen felügyelő tanárra gondolt az alpolgármester úr, mit tud az olyan, s mit csinál, mit felügyel, milyen címen, s mennyiért, nem tudni, de az tény, hogy a javaslat oktatásjogi értelemben véve egyedülálló, amihez, mint innovatív gondolathoz szeretettel gratulálunk jelezve, hogy ilyen szereplő nincs az erdélyi bestiáriumban. (Halkan jegyzem meg: a pótvizsga egy bizottság előtt zajlik, ami minimum két, szakképzett tanárból áll, ha erre tetszett gondolni. Hivatalból jár tehát, fel van találva.) Az ő dolga az lett volna, hogy átirányítsa a kérést az iskolához, s tájékoztassa a szülőket arról, hogy az ügyben az iskola az illetékes. Hogy ehhez képest nyilatkozza, hogy

„Tudomásom szerint rendben lezajlott a pótvizsga.”

mindenképp ügyes, afféle populista fogás. Nem tilos, csak akként kell kezelni. A felügyelő tanár ügyében az igazgató hatásköre az volt, hogy elnézően mosolyogjon. Reméljük, ezt tette.

„Hozzátette: a szülők egy kérdőívet is átküldtek, amelyet névtelenül töltöttek ki, a többségük negatív véleménnyel volt a tanárnőről. »Ezt hozzánk tájékoztató jelleggel juttatták el, mert csak az iskolának van hatásköre tenni valamit az ügyben« – fűzte hozzá az alpolgármester.”

Nem tudni, mi ez a kérdőív, mit tartalmaz, ki állította össze, de úgy sejtem, a procedúra szempontjából semmilyen relevanciája nincs. Van ugyan az iskolában egy minőségellenőrző belső bizottság, aminek feladata ilyen típusú visszacsatolásokat kezdeményezni, azokat elemezni, és az eredményről az iskola vezetőségét tájékoztatni, de azt nem 29 emberrel töltetik ki, nem kerül a szülők birtokába, és nem böngészi őket az alpolgármester (aki itt már helyesen nyilatkozik a hatáskörökről, lám). De azt megkérdezhetnénk, hogy na és a belső minőségellenőrzés mit tett ezalatt, mondjuk kérdőívileg – illetve ezt a tanfelügyelőség kérdezhetné meg, ősszel, amikor aktuálisnak ítéli visszatérni az ügyre. Ha ez egy szülői kezdeményezés, akkor annak azon túl, hogy jólesik kimondani, közösen vagyunk elégedetlenek, más szerepe nincs, ugyanazt tudja, mint az a beadvány, amit az iskola felé írtak.

***

Muszáj elmesélnem: kezdő tanár voltam egy jó iskolában, amikor sok-sok parányi jeggyel megbuktattam a város egyik nagy vállalkozójának gyermekét. A tanévzáró tantestületi gyűlésre vonult be az alpolgármester, a gyűlés abbamaradt, az igazgató hivatott, akinek jelenlétében az alpolgármester megkért, hogy ennek a nagyon fontos embernek a gyermekét engedjem át, hisz át lehet húzni azt a jegyet, s fölé lehet írni egy ötöskét.

– Alpolgármester úr – mondtam –, ha én egy éven át sok értékelés alkalmával úgy ítéltem meg a magam szakmai tudása alapján, hogy ez a gyermek nem közelíti meg az átmenő jegyet, lezártam pirossal az átlagát, s most átírom, mert ön arra kért, akkor ez egy korrupciós gesztus. Mennyiért tegyem?

– Vicceltem – mondta.

Sosem lettünk jóban, de tiszteltük egymás humorát.

Forrás: www.pecsma.hu

Szimuláns trendek

Attól, hogy minden reggel fölállunk a fürdőszobamérlegre, nem fogunk lefogyni – ennél egyszerűbben nem tudom magyarázni azt a jelenséget, ami a próbavizsgák és gyakorlótételek alkalmazásának félreértéseiből ered.

Hogy vizsgázni senki se szeret, az egyértelmű, hogy van bennünk vizsgadrukk, az természetes, s mióta a kompetenciamérés idejét éljük, be kell látnunk, az a biztonságos langymeleg is kihűlt körülöttünk, amit az x számú műértelmezés bebiflázása, majd a vizsgán mechanikus lekörmölése adott. Mert amióta kompetenciát fejlesztünk, másfajta embert akarunk kiengedni az iskolapadból: nem azt, aki kritikai gondolkodás nélkül képes bármit bebiflázni és hangosan skandálni, amit előírnak neki[1], és aki minden számára ismert helyzetben képes ugyanazt a régóta előkészített választ produkálni, hanem azt, akinek önálló gondolatai vannak, és képes megfelelően reagálni számára ismeretlen helyzetekre is. A mai iskolában tehát a gyermeket folyton problémahelyzetek elé állítják, melyeket kezdetben irányítással, a folyamat végére önállóan kell megoldania: egy szövegnek az információit fel kell ismernie, és tudnia kell, hogyan használja fel azokat saját céljaira, meg kell tudnia különböztetni a lényeges információkat a lényegtelenektől, az igazakat a hamisaktól, az objektív kijelentéseket a szubjektívektől, a tényeket a véleményektől, szereplők közötti viszonyrendszert kell modelleznie stb. – csupa életszerű képesség ez, örvendenénk, ha ezeknek bár egy részével mindannyian rendelkeznénk. Sejtjük, hogy ezeknek a képességeknek a kialakítása nem ugyanazokkal a módszerekkel történik, mint egykoron a híres író életrajzi adatainak betanulása.

S a hangsúly a képességek kialakításán van itt, nem a folyamatos méregetésén. A kialakítás ugyanis olyan feladatokkal[2] történik, amelyek ugyan kísértetiesen hasonlítanak azokra, amelyek egy-egy vizsgatételben jelennek meg, mégis teljesen különbözőek. Utóbbiakat nem véletlenül nevezik itemnek, ezek egészen mást tudnak, mint azok, amelyek fejlesztésre alkalmasak. Azt akarom ezzel nagyon bonyolultan elmondani, hogy a vizsgatétel s a mintájára készült gyakorlótétel és társai nem alkalmasak arra, hogy ezeket a kompetenciákat kialakítsák, azoknak az a dolguk, hogy kompetenciákat mérjenek. Nem, nem azonosak azzal a feladatlappal, amit bármely órára bármely tanár be tud vinni. Egy vizsgatételben megjelenő „feladat” másként kérdez, mint az a társa, amit a fejlesztésben használunk, más szabályok vonatkoznak a mérőeszköz konstrukciójára, mint a tanórán használt feladatlapok szerkesztésére. A kialakításnak sajátos módszerei vannak, sajátos felépítése, más eszközei, és főképp más belső rendje, ahhoz, hogy az egyes gondolkodási műveletek egymásra tudjanak épülni.

Ha tehát a kompetencia fejlesztésére szánt tanórát arra használjuk, hogy folyton mérőeszközöket teszünk a diákok elé, akkor azzal nem segítjük őket, sőt: tőlük vesszük el az időt, amit fejlesztésre kellene szánnunk, hogy gyakran olyan kompetenciákat mérjünk, amelyeket még nem fejlesztettünk.

A novemberben közzétett tételmodelleknek az a szerepük, hogy tisztázzák a majdani tétel szerkezetét, a feladattípusokat, a pontszámok eloszlását stb. Az tehát, hogy megyei szintű felmérést tartsanak a tételmodellek megjelenése előtt, szakmai szempontból teljességgel indokolatlan, s nem való másra, minthogy napokra elvegye a lehetőséget a diákoktól, hogy ez idő alatt valóban felkészülhessenek a vizsgára. Arról nem is beszélve, hogy a tanárokat is indokolatlanul hozzák abba a helyzetbe, hogy felesleges munkát végezzenek – ingyen, irreleváns eredmények begyűjtése érdekében. Nem más, mint divatjelenség, egyféle buzgolkodás, verseny, amit a tanfelügyelőségek egymást utánozva űznek, arra hivatkozva, hogy az extra „szimulálás” a szülők nyomására történik. Merem azt hinni, hogy ezeken a helyeken az oktatáshoz értő komoly szakemberek dolgoznak, akik jobban tudják, hogyan segíthetik a diákokat jobb vizsgaeredmények eléréséhez, mint a szülők, akiknek persze nagyon fontos feladataik vannak a gyermekek nevelésében, de egészen mások. Az, hogy más is csinálja, ugye nem egy olyan érv, amit komolyan lehetne venni.

Országos szintű próbavizsgákat persze tartunk, de bőven elég egy vizsgázónak, ha ennek a próbatortúrának egyszer teszik ki. Ekkor kipróbálhatja magát vizsgahelyzetben, láthatja, hogyan reagál a feszültségre, izgalomra[3], hogyan boldogul a tétellel, hogyan osztja be az idejét, hogyan tölti ki a vizsgalapot, s persze, milyen eredménye lenne, ha most kapna jegyet a dolgozatára. Azért történik ez márciusban, mert a tanév végéig van még ideje helyreigazítani az esetleges hiányosságokat.

A próbavizsga feladata nem az, hogy a frászt hozzuk a gyermekre. Nem kell nehezebbnek lennie, mint a vizsgának, hogy ijedjen csak meg jól az a gyermek, s tegye rá a kezét a könyvre. A félelem pedagógiája fölött amúgy is eljárt az idő. Objektív, reális értékelésnek kell lennie, ami inkább útmutatás, mint a vizsgafrász kifejlesztésének alkalmas módja. Feltétlenül része kell hogy legyen egy olyan beszélgetés tanár és diák között, ami kijelöli a további fejlődés útját. Ez a lényege, akárcsak a formatív méréseknek. Ez feltételezi, hogy a tanár jól ismeri a diák dolgozatát. Nem ártana ezért, ha ő maga javítaná ki.

Ilyen értelemben az, hogy a próbavizsgá(k)on azt gyakoroljuk, hogy hogyan tudja más tanár kijavítani a dolgozatot, teljességgel értelmetlen. A pedagógus nem lehet részrehajló, mert nem érdeke, hogy az legyen. És nem lehet korrupt sem, nemcsak azért, mert elvileg sosem lehet az, hanem mert semmilyen tétje nincs. Az esetleges javítási hibák azonosításában jót fog egy másodkéz, de az, hogy az osztályban javító tanár jól ismerje a dolgozatokat, elengedhetetlen.

A próbavizsgák a diáknak szólnak, a vizsgaszervezés bürokráciáját és a módszertan szigorkodó előírásait lehet ugyan itt gyakoroltatni a pedagógussal, de nemigen érdemes. A pedagógus felnőtt ember, aki tájékozódhat teendőiről egy metodológiából, egy procedúrából, sőt, esetenként évtizedes tapasztalata van már vizsgaszervezésben. Tudja, mi a dolga.

De egészen biztosan nem való az önkéntes próbavizsga arra, hogy mossuk kezeink, mi az intézmény, a tanfelügyelőség és az iskola, hogy mi mindent megtettünk a gyermekek érdekében: lám, extra próbavizsgákat szerveztünk nekik. Valószínűleg, ha megkérdeznénk, „no, és mit tetszettek mérni?”, arra nem kapnánk szakmailag értékelhető választ. De hogy ez idő alatt a diák nem azt csinálja, amit kellene, azaz nem a tanórán vesz részt, az bizonyos. Ha még fel is borul a tanulás rendje, csak azért, mert most az egyik, a másik, a sokadik szimulálásra készül az osztály, a kudarc elkerülhetetlen.

A gyakorlótétel sem arra való, hogy mind az összeset megoldassuk a diákkal tanórán. A gyakorlótételt magát nem kell megtanulni, és a feladatmegoldást nem a gyakorlótételből kell megtanulni. A túlgyakoroltatás olyan automatizmusokat alakíthat ki a feladatmegoldásban, amelyek szinte teljességgel kizárják az igazi kompetenciamérést. Kialakul ugyanis egyfajta feladatvakság, ami kifejezetten rontja a vizsgázó esélyeit. A gyermek tehát nem azért fog egy válaszlehetőséget kiválasztani, mert elolvasta a szöveget, megtalálta az információt, megértette, belegondolt abba, hogy mi lehet a helyes válaszlehetőség, érvekkel tudná alátámasztani a választását – hanem azért, mert ez szokott lenni a válasz. Az elmúlt években a gyakorlótételek magas száma egyébként szintén a szülői nyomással szemben való meglehetősen engedékeny döntések sorozatával magyarázható, de nagy szerepe volt ebben például a pandémiás helyzet, az online oktatás okozta pániknak is, amiről el kell mondani, hogy ma sem múlt el teljesen. A gyakorló tanár tehát egyaránt nyilatkozta azt, hogy az online oktatás eléri célját, mint azt, hogy a diákjai felkészületlenek a vizsgára és „adaptált” vizsgaprogramra van szükségük. Ezek eltörlése nem hozza magával a régi rendhez való visszatérés nyugalmát, hanem újabb pánikot kelt, aminek alapja talán mégiscsak annak belátása, hogy az online oktatásban nem voltunk elég hatékonyak. De ezt a bizonytalanságot nem orvosolja az, hogy tanóra helyett odavetünk a gyermek elé egy gyakorlótételt, tanuljon csak belőle.

Tudjuk, persze, s még ha oly nagy tabutéma is, vállaljuk kimondani, hogy a gyakorlótételek a magánórák szakmai hátterét is biztosítják, vannak kollégák, akik jó pénzért végigoldatják magántanítványaikkal az összeset vizsgára való felkészülés címén, ami éppoly kevéssé hatékony módszer, mintha iskolában történne ez, egyetlen kivétellel: legalább nem óra helyett történik ez. A családi költségvetésekre nézvést álljon itt egy tipp: ha csak az történik magánórán, hogy a gyermek megoldja az összes gyakorlótételt szép sorban (fejlesztő beszélgetések, tanácsok, gyakorlatok, személyreszabott felzárkóztatás nélkül), arra kár költeni, még arra sem alkalmas ez, hogy a szülői lelkiismeretet megnyugtassa. Otthoni gyakorlásra viszont alkalmasak ezek a gyakorlótételek, ha azoknak eredményeit meg lehet beszélni a pedagógussal. Iskolában feladattípusokkal kellene megismertetni a gyermeket, sokféle, változatos feladattípussal nem csak azokkal, amik majd egészen biztosan lesznek a vizsgán, lehetőleg nem az utolsó száz méteren, hanem folyamatosan V. osztálytól kezdődően. A gyakorlótétel tehát egy olyan modell, sorvezető a pedagógus számára, aminek egyes feladatait adaptálhatja az éppen aktuális témájához aszerint, hogy milyen kompetenciát fejleszt, milyen gondolkodási műveletet gyakoroltat diákjaival.[4] Az ilyen jellegű folyamatos fejlesztést nem lehet felülírni egy-két szimulálással. [5]

Abban is bízunk, hogy a diákoknak nem kell megtanulniuk a gyakorlótételek javítókulcsait, az ezekben megadott válaszlehetőségek nem azonosak egy vizsgadolgozattal. Igen, tudjuk, hogy vannak az érettségire kidolgozott tételek – ezeket tisztelettel nem ajánljuk, a vizsgázónak úgyis át kell majd rendeznie ismereteit a tételben megadott témának megfelelően. Senki nem kíváncsi arra, mit mennyire tudott bemagolni. Ne töltsük ezzel az értékes időt.

S gondoljunk végül arra a sok fölösleges stresszre, kudarcélményre, amit ezek a pótcselekvések azzal okoznak a gyermek lelkében, hogy olyankor méregetik őt, amikor még nincs formában. Hagyjuk meg a gyermekek jogát a tanítási órához – leginkább ott tudnak felkészülni a vizsgára.

Vélemény. Nem teljesen komolytalan.

[1] Hogy a múlt rendszernek miért volt érdeke ilyen embertípust képezni az iskolákban, és hogy eddig minden totalitárius rendszer miért favorizálta a poroszos, tekintélyelvű, fegyelemre épülő iskolarendszert, az, gondolom, világos. Már csak azt kellene belátnunk, hogy annak a tudásnak már nincs értéke ebben a korban, s hogy a „bezzeg az én időmben” nem több, mint bájos megjegyzés. Mert hát mindannyiunk idejében bezzeg. Főképp bezzeg. Az a társadalom, amely „fentről” irányítható egyénekből tevődik össze, akik engedelmességhez szoktak, nem kérdeznek, nem kezdeményeznek, és főképp nem kritizálnak, persze sokkal kényelmesebben manipulálható, mint azok a rebellisek, akiket a mai iskolákban nevelünk. A tanár-diák viszonyról, a fegyelem lazulásáról, a „nagy” tanár tekintélyéről, az „az a jó tanár, tőle féltünk”-típusú emlékekről, a folyton kütyüző mai fiatalokról szóló közbeszéd alapja többnyire az a nosztalgia, aminek belső logikája szerint régen minden jobb volt. Így a vizsga is jobb volt: bemagoltuk, leírtuk, jó jegyet kaptunk.

Kép forrása: https://www.guiainfantil.com

[2] l. problematizálás

[3] Persze a próbavizsgáknak nincs komoly tétjük, s ez érezhető a hozzáálláson és az eredményeken is, pont olyan, mint bármi más, amit a valódi élmény szimulálásaként élünk meg.

[4] Nem véletlen, hogy a pedagógusok szerkeszthető változatban is megkapták a gyakorlótételeket: vélhetően nem mérnek egyszerre minden alapkompetenciát velük, szükség van a módosításukra a pedagógiai célnak megfelelően.

[5] De a fejlesztést szolgálhatja a tankönyv, a feladatbank, a gyakorlófüzet, és a pedagógus által szerkesztett bármely feladatlap, aminek feladatai egy-egy fejlesztendő kompetencia köré szerveződnek.

Szövegértés feladatsor VIII. osztályosoknak

Ada Kaleh - a rejtélyes sziget

A következő feladatsor egy Telesuli-adás háttéranyaga. Olyan VIII. osztályos diákoknak szól, akik vizsgára készülnek. Tartalmaz tehát szövegértési, nyelvi és szövegalkotási feladatokat, melyek a vizsgatétel szerkezetét követik, de emellett olyan szövegekkel, képekkel, videókkal és kreatív feladatokkal is dolgozhat a diák, amelyek túlmutatnak a vizsgára szükséges alapképességek mérésén.

I. Bevezetés:

1. A feladatsor egy olyan szigetre hív téged, ami három ország határfolyójában, a Dunában áll. Figyeld meg a térképet!

2. Jártál-e már ezen a helyen? Idézd fel élményeidet, vagy képzeld el a tájat a térkép információi alapján!

3. A festői szépségű tájról lírai leírást olvashatsz Jókai Mór: Az aranyember című regényében. Hasonlítsd össze a leírt tájat azzal, amit láttál/elképzeltél!

„Mikor a nagy Sterbec hegytető a szerb parton eltűnik, következik ismét egy új sziklafolyosó, mely a Dunát ötszáztíz lábnyi mederbe szorítja össze. E bércfolyosó neve a „Kaszán”. Kétháromezer lábnyi meredek sziklafalak mind a két oldalon, miknek kanyarulatai opálszín ködökbe mélyednek el. Az egyik meredek fal oldalából ezerlábnyi magasról esik alá egy barlangból kilövellő patak, mint vékony ezüstsugár, mely köddé törve ér alá, mire a Dunába jut. A két sziklafal szakadatlan; csak egy helyen válik kétfelé a bérc, s az alpesi völgyborongásból e szakadékon át egy virányos táj dereng keresztül, a távolban egy karcsú fehér toronnyal. Az ott Dubova tornya, az ott Magyarország.

Csak a kis kabin ablakából nézte, hogy vonulnak el egymás után a part mentében az omladozó vártornyok, az ódon, tömör, magányos őrlakok, a Klisszura-völgy erdős sziklái, hogy jönnek szembe a Duna közepén felmeredő sziklaóriások, a zuhatagképző treszkováci kő, a harmincöles Babagáj hasogatott oldalaival. Azt se kérdi, mi története van annak a nyolcszegű vártoronynak, három kisebb torony szomszédjában, miket párkányzatos bástyafal fut körül. Pedig meghallaná akkor a szép Rozgonyi Cicelle történetét, magyarok királya Zsigmond veszedelmét, magyarok romlását. Az ott a galambóci vár. Végtül végig egy egész történet az a két sziklapart, két nemzet története, kiket a bolond sors arra választott ki, hogy egymást pusztítsák, s akiknek itt volt minden harc kezdetén a legelső találkozójuk. Az egy hosszú katakomba, mely száz- meg százezernyi hősnek csontját őrzi.

A folyam torkolatánál fekszik Szendrő. Ennek a harminchat tornyán is sokszor lobogott majd a Szűz Máriá-s, majd a félholdas zászló, s barna körfalait mindenféle nemzet vére festé. A Morava másik torkolatánál már csak puszta falai korhadnak a régi Kulics várnak, s az osztrovai szigeten túl merednek föl egy hegytetőn Ráma várromjai. Csupa sírkő. Hanem most ezeket bámulni nincs idő. Ma nem ér rá senki hanyatló nemzetek elmúlt dicsőségén borongani, mert nagyobb baj van annál.”

4. Figyeld meg az alábbi képeket! Milyen vizuális információkat szerezhetsz ezekből az ábrázolásokból?

5. A következő képek olyan jeleneteket ábrázolnak Jókai Mór: Az aranyember című regényét feldolgozó filmből, melyek a Senki szigetén játszódnak:

Ez pedig egy korabeli képeslap Ada Kalehről:

Fogalmazd meg a következtetéseidet a képek alapján!

II. Szövegértés, szövegalkotás feladatok (alapkompetenciák):

Feladatok nem irodalmi szöveg alapján

Olvasd el figyelmesen az alábbi szöveget!

Ada Kaleh: álomsziget, mely csak néhány évente látható

Különleges látványt fed fel a Duna ezekben a napokban Orsova és az I-es Vaskapu környékén, ugyanis az áradás pusztításának minimalizálása érdekében a hatóságok elrendelték a Vaskapu I-es gyűjtőtó vizének leengedését. A tó kiürítése láthatóvá tette az egykori álomszigetet, Ada Kaleh romjait.

Ada Kaleh szigetét Orsovával és Dubovával együtt 50 évvel ezelőtt áldozták fel, amikor az 1964 és 1972 között a Vaskapu vízierőművet építették. A település romjait állandó jelleggel víz fedi, csak olyankor látszik az egykori mecset tornya és az utcák, épületek maradványai, amikor a Duna áradása miatt leengedik a vizet a gyűjtőtóból.

Az egykori sziget 1,7 kilométer hosszú, alig fél kilométer széles, elnevezése törökül Erődítmény-szigetet jelent. Lakossága 100 százalékban törökökből állt, akik rózsatermesztéssel és a rózsa feldolgozásával foglalkoztak. A mitológia szerint Herkules itt küzdött meg Keirónnal.

Az osztrákok 1669-ben építettek rajta egy erődöt, hogy megvédjék a törökök ellen. 1691-ben Thököly Imre török segítséggel elfoglalta, de a következő évben az osztrákok visszafoglalták. 1699-ben a karlócai békekötés során a sziget török uralom alá került, 1716–1718 között újra az osztrákoké volt, majd 1738-ban négy hónapnyi ostrom után újra török kézre került. Az osztrákok 1789-ben visszahódították, de a békekötés során átengedték a törököknek. Ezután a sziget elvesztette katonai jelentőségét.

Az 1878-as berlini kongresszus ennél sokkal délebbre tolta az Oszmán Birodalom határát, így a sziget az Osztrák–Magyar Monarchia megszállása alá került, de továbbra is török területnek számított. „Török-Orsova” lakói különleges jogokkal rendelkeztek. A lakosok adó- és vámmentességet élveztek és nem sorozták be őket. A mecset melletti kaszárnyában az osztrák–magyar hadsereg csapatai állomásoztak.

A Balkán-háborúk befejeztével Ada Kaleh véglegesen elszigetelt területté vált, ezért 1913. május 12-én dr. Medve Zoltán, Krassó-Szörény vármegye főispánja hadilobogó alatt áthajózott a szigetre és azt a magyar és a közös kormány képviseletében magyar közigazgatás alá vonta. Ennek érvényesítése céljából a korábban is ott állomásozott katonaság mellé két csendőrt rendelt ki. Ez volt Magyarország utolsó területi gyarapodása az első világháború kitörését megelőzően.

1916 nyarán a román hadsereg elfoglalta a szigetet, de még az év őszén az osztrák-magyar-német seregek visszafoglalták.

Az Oszmán Birodalom és az Osztrák–Magyar Monarchia megszűnésekor a sziget Románia része lett, ám adószabad terület maradt 1970-ig, amikor a virágzó gazdaságnak véget vetettek, kilakoltatták az ott élőket és elárasztották a szigetet.

Egyesek szerint Ada Kaleh szigete volt a minta Jókai Mór Az arany ember című regényében a Senki szigetéhez.

Legutóbb nyolc évvel ezelőtt volt látható az egykori földi paradicsom – ahogy az ott élő törökök nevezték. Ilyenkor az egykori lakosok és azok leszármazottai ellátogatnak a helyszínre, hogy a sziget romjait meglátogassák.

(a balkaninfo.hu és a maszol.ro cikke alapján)

Válaszolj a fenti szöveghez kapcsolódó kérdésekre, oldd meg a feladatokat!

Szövegértés feladatok

1. Rövid válasz

Miért különleges Ada Kaleh szigete? Fogalmazz meg a szöveg alapján 4 érvet!

2. Feleletválasztás

Hogyan kötődik Herkules Ada Kaleh szigetéhez? Írd a vonalra a helyes válasz(ok) betűjelét!

a. Hadilobogó alatt áthajózott a szigetre.

b. A mitológia szerint Herkules itt küzdött meg Keirónnal.
c. Nyolc évvel ezelőtt ellátogatott a helyszínre, hogy a sziget romjait megcsodálja.
d. A mitológia szerint Herkules és Keirón járt Ada Kaleh szigetén.

A helyes válasz(ok) betűjele: _______

3. Felelettársítás

Társítsd az évszámokat az eseményekkel! Írd a helyes válasz betűjelét a táblázat üres rovataiba!

Évszámok:           Események:
1) 1970               a.   A román hadsereg elfoglalta a szigetet.
2) 1738               b.   Elárasztották Ada Kaleh szigetét.
3) 1878               c.   A sziget török uralom alá került.
4) 1913             d.   A sziget az Osztrák-Magyar Monarchia területe lett.
5) 1689
6) 1916

1)
2)
3)
4)
5)
6)

4. Felelettársítás

Írd a következő kijelentések betűjelét a táblázat megfelelő rovatába!

a. Dr. Medve Zoltán Krassó-Szörény vármegye főispánja volt.
b. A sziget elárasztásakor az ott élő lakosság elpusztult.
c. Ada Kaleh szigetén rózsaolajat termeltek.
d. Ada Kaleh szigetén ma is törökök élnek.
e. Bár a szigetnek katonai jelentősége volt, eredeti lakói között nem voltak katonák.

Igaz, a kijelentés szerepel a szövegben

A szöveg információi alapján hamis.

Igaz, a kijelentés tartalmára következtetni lehet a szöveg információi alapján.

Erre vonatkozóan a szöveg nem tartalmaz információkat.

5. Kifejezések értelmezése

Értelmezd az alábbi kifejezéseket!

török uralom alá került
török kézre került
átengedték a törököknek
az Osztrák–Magyar Monarchia megszállása alá került
a magyar közigazgatás alá vonta

Szeretnéd meglátogatni Ada Kaleh szigetét? Fejtsd ki válaszod 3−4 mondatban a szövegbeli információkat felhasználva!

Nyelvi feladatok

1. Rövid válasz

Fogalmazd meg a kontextus alapján, kire/mire utalnak az alábbi mondatokban aláhúzott nyelvi elemek!

olyankor látszik az egykori mecset tornya és az utcák, épületek maradványai

adó- és vámmentességet élveztek és nem sorozták be őket

az osztrákok 1669-ben építettek rajta egy erődöt

legutóbb nyolc évvel ezelőtt volt látható az egykori földi paradicsom – ahogy az ott élő törökök nevezték

2. Feleletválasztás

A mitológia szerint Herkules itt küzdött meg Keirónnal.

Az alábbi közlések közül melyik a fenti állítás tagadása? Írd a vonalra a helyes válasz betűjelét!

a. Nem a mitológia szerint küzdött meg itt Herkules Keirónnal.
b.     A mitológia szerint nem Herkules küzdött meg itt Keirónnal.
c.      A mitológia szerint Herkules nem itt küzdött meg Keirónnal.
d.     A mitológia szerint Herkules itt nem Keirónnal küzdött meg.

A helyes válasz betűjele: ____

3. Feleletválasztás

Azonosítsd az alábbi mondatokban a kért kifejezéseket! Írd a helyes válasz betűjelét a vonalakra!

1) Egyesek szerint Ada Kaleh szigete volt a minta Jókai Mór Az arany ember című regényében a Senki szigetéhez.

a. egyesek szerint

b. Ada Kaleh szigete

c. Jókai Mór

d. Az arany ember

A mondat teljes alanyi szerepű kifejezésének betűjele: ____

2) Ada Kaleh szigetét 50 évvel ezelőtt áldozták fel.

a. fel

b. Ada Kaleh

c. ezelőtt

d. 50 évvel ezelőtt

A mondat teljes határozói szerepű kifejezésének betűjele: ____

3) Az 1878-as berlini kongresszus ennél sokkal délebbre tolta az Oszmán Birodalom határát.

a. berlini

b. berlini kongresszus

c. az Oszmán Birodalom határát

d. határát

A mondat teljes tárgyi szerepű kifejezésének betűjele: ____

4. Feleletválasztás

Mire utal a következő kijelentésben az egykori szó? Írd a vonalra a helyes válasz betűjelét!

Az egykori sziget 1,7 kilométer hosszú, alig fél kilométer széles, elnevezése törökül Erődítmény-szigetet jelent

a. arra, hogy a sziget már nem létezik

b. arra, hogy korábban a sziget nagyobb volt

c. arra, hogy megváltozott a sziget neve

d. arra, hogy ma már nem törökök lakják

A helyes válasz betűjele: ____

5. Felelettársítás

Állapítsd meg, hogy az alábbi időre jelöletlen igealakot tartalmazó mondat milyen eseményre, helyzetre utal! Írd a helyes válasz betűjelét a táblázat üres rovataiba!

1) Különleges látványt fed fel a Duna ezekben a napokban Orsova és az I-es Vaskapu környékén.

2) A település romjait állandó jelleggel víz fedi.

3) Ilyenkor az egykori lakosok és azok leszármazottai ellátogatnak a helyszínre.

a. Egy, a beszéd pillanatában már elkezdett, de még be nem fejezett folyamatra utal.

b. Általános, időtől független tényállást ír le.

c. Ismétlődő, szokásszerű eseményre utal.

d. Jövő idejű, a beszéd pillanata után várható eseményre utal.

Helyes válaszok:

1)
2)
3)

6. Felelettársítás

Emeld ki az alábbi mondatokból az okokat és okozatokat, majd írd őket a táblázat megfelelő oszlopába!

1) Csak olyankor látszik az egykori mecset tornya és az utcák, épületek maradványai, amikor a Duna áradása miatt leengedik a vizet a gyűjtőtóból.

2) A Balkán-háborúk befejeztével Ada Kaleh véglegesen elszigetelt területté vált, ezért 1913. május 12-én dr. Medve Zoltán, Krassó-Szörény vármegye főispánja hadilobogó alatt áthajózott a szigetre

3) Az 1878-as berlini kongresszus ennél sokkal délebbre tolta az Oszmán Birodalom határát, így a sziget az Osztrák–Magyar Monarchia megszállása alá került.

Mondat	Ok	Okozat
1)
2)
3)

Feladatok irodalmi szöveg alapján

Olvasd el figyelmesen az alábbi szöveget!

Tizenkettedik nap,

Gigi nagyon komolyan dolgozott itthon, amíg távol voltunk. Por, törmelék, sitteszsákok. kérdeztem, mit csinál, mire ő visszavonult a tablethez. A Poézia-gép csodálatos választ adott: „A falat poliészter-őrrel zúztam össze, ma a szellemek peremén húztam". Elismerően bólogattunk.

Kibontottunk egy bolgár halvát az ebédnél. Fehér halva, dióval. Julieta szerint ez olyan, pont olyan, mint amit a törökök árultak a régi Orsován. Aztán Gigi elég sokat mesélt a szigetről. Mondta, hogy ne lepődjek meg, ha rohadt nehéz vágni a halvát, mert a törökök is félméteres bárddal hasították darabokra. Amit hoztunk, kicsit folyós, és nem morzsolódik, ez az eredeti, igazi halva. Nem az, amit itt napraforgómagból csinálnak.

Az Ada Kaleh sziget törökjei azt mondták, az ő kakasuk kukorékolása négy országban (Románia, Szerbia, Magyarország és Törökország) hallatszik. A hatvanas évek elején is voltak vagy hat-hétszázan, beszéltek valamit románul is, magyarul is. A szigettel szemben, ahol most az Ada Kaleh feliratú tábla van, volt a piacuk. Egy Dunába ömlő erecskét neveztek el a duzzasztás után a szigetről, így maradt meg a mai, úgymond aktuális térképen a sziget neve. Édességet árultak, illetve kereskedtek. Maguk csinálták a ruhájukat, volt iskolájuk, (!), cigarettagyáruk, focicsapatuk, amatőr színjátszó körük, a főutcájukon kis kávémérések, sok turista. Gigi gyakran volt gyerekkorában a szigeten, csónakkal jártak át, viszonylag nagy volt a forgalom. Szvinicán, ami a Duna-könyöken a legdélibb román oldali falu (azaz a történelmi Magyarországnak is a legdélibb pontja volt), rengeteg fügét termesztettek, valóságos fügeerdő volt a hegyoldal. Ezt vették meg és aszalták a törökök, és amit meghagytak, abból a helyiek pálinkát főztek.

A kommunizmus szorításával elvették a községi rangot, iskolai osztályokat szüntettek meg, lakosokat telepítettek ki, este nyolc után megtiltottak a szigetre jutást, kerítést kellett építeniük, hogy ne láthassák a jugoszláv oldalt. Amikor elárasztották Ada Kalehet, először felkínálták nekik a gáton túl, Szörényvár alatt a Simian szigetet, a mecsetjüket is elkezdtek áttelepíteni nekik, sőt a megjelölt téglákból felépítettek ott újra az erődjüket — aztán mégse vertek gyökeret. A legtöbbjük Craiovaba költözött, ott van egy nagyobb közösség, páran Szörényvárra, Orsovára. A valamelyik szultántól kapott tizenhat méter hosszú szőnyeg az itteni mecsetből Konstancába került. […]

Julieta és Gigi szinte izgatott lett a halvától, meséltek, meséltek, és nyilvánvaló volt, hogy félig-meddig a gyerekkorukban járnak. Arra vitte őket a régi íz. Egymás kezéből kapkodták ki a tabletet, annyi mondanivalójuk volt. […]

Hiszen ilyen a múltban van, vagy sehol. Úristen, azt vettük észre, ahogy közelebb ültek, hogy a gyerekkoruk közös pontja volt a sziget, és most pont ez a közös húr pendült meg! Julieta Szörényváron nőtt fel, Gigi Orsován, az Ada Kaleh piaca pont a két város között volt - ugyanazt jelentette mindkettejüknek. Az is látszott, mintha várnák, hogy elbúcsúzzunk éjszakára, mert folytatni akarják ezt a kis emlékidézést kettesben, a fordítógép zsákban futása nélkül.

(Szálinger Balázs: Al-dunai álom)

Szövegértés feladatok

1. Mutasd be az elbeszélő és házigazdái viszonyát 3–4 mondatban a szöveg alapján!

2. Hogyan viszonyul a naplóíró Ada Kaleh jelenéhez? Fejtsd ki válaszodat 3–4 mondatban a szöveg alapján!

3. Értelmezd 4−5 mondatban az alábbi kijelentést!

Szövegalkotás feladat

4. Folytasd a történetet 10–15 mondatos elbeszélő szövegben!

Megjegyzés: pontot ér a szöveg információihoz és a szövegtípushoz való igazodás, a szöveg nyelvi megformáltsága, a helyesírás.

III. Szövegértés, szövegalkotás feladatok (emelt szint)

1. Olvasd el a következő szövegeket, majd válaszolj a kérdésekre/oldd meg a feladatokat!

A szöveg

Az egykor volt sziget földrajzilag igen hasonlított a mi budapesti Margit-szigetünkre. Hosszan elnyúló területe 1,8 km és 400 m széles volt (a Margit-sziget adatai: 2,5 km és 500 m). Időjárását kemény, széljárásos telek, sok havazás és a befagyott Duna jellemezte. Tavasszal viszont kivirult a sziget, akác, nyárfa és fügefa, mindenféle kerti virágok, főleg magnólia, rózsa és orgona virágzott. Termékeny földjén különböző gyümölcsöket, szőlőt, búzát, kukoricát és dohányt termesztettek. A sziget a Monarchia alatt élte virágkorát, amikor is új épületek, virágos ligetek és parti sétányok keletkeztek. A természeti szépségekben párját ritkító szigetet turisták is szívesen látogatták. Lakóinak száma – Kúnos Ignác ottjártakor (1891) – mintegy 500-550 lehetett.

A sziget bevonult a magyar irodalomtörténetbe is. Jókai Mór talán legnépszerűbb regényének, Az aranyembernek (1872) «Senki szigete» ugyanis azonos a mi Adakále szigetünkkel. Jókai több alkalommal járt a szigeten, és az itt tapasztaltak alapján írta meg a regény megejtően szép részleteit.

A sziget a történeti forrásokban többféle néven szerepel. Török neve Ada-Kale (ritkábban Ada-Kala vagy Ada Kalesi), ami a török ada ’sziget’ és kale ’vár, erődítmény’ összekapcsolásából keletkezett, jelentése «Szigetvár» vagyis ’szigeten épült vár, erődítmény’. Gyakran találkozhatunk az Ada-Kaleh alakkal is, ami a románban alakult ki. Régebben Ada-i Kebir alakban is előfordult, ennek jelentése «A nagy/hatalmas/ erős vár/erődítmény». Német neve Karlfried, franciául Carolina volt. Orsovához való közelsége okán – főleg magyar forrásokban – előfordul Régi-Orsova, Új Orsova, Orsova szigete néven is. Kúnos Ignác Ada-Kále alakban írta, én pedig a törökben összevont Adakale – kiejtve Adakále – alakban használom. (https://or-zse.hu/hacofe/vol10/kunosignac2015.htm)

B szöveg

Ada Kaleh kicsiny sziget volt a Duna közepén Orsovától 3 km-rel lejjebb. 1663-ban Veteráni erődöt épített rajta. A török háborúk végén megmaradt török lakossága. A Monarchia 1913-ban annektálta. Híres turistacélpont volt mecsettel, keleti hangulatú bazárral, zegzugos sikátorokkal, igazi török hangulattal. Lakói kereskedésből és csempészetből éltek. A sziget legendája Kaleh szultán és Ada nevű felesége boldogtalan szerelméről szól. A szigetet - elsüllyesztése előtt - 1971-ben egy propagandafilm felvétele kapcsán rommá lőtték. Egy visszaemlékezés szerint annyi volt a hegyekben elhelyezett ágyúállások körül a vipera, hogy a katonák lázadoztak. (hirmagazin.sulinet.hu)

a. Honnan ered a sziget neve?

Írj ki a szövegből két egymásnak ellentmondó kijelentést!
Állapítsd meg, melyik lehet igaz, melyik csupán legenda? Milyen módszerekkel juthatsz hiteles információkhoz?

b. Az A szöveg információkat tartalmaz Jókai regényének keletkezéstörténetéről. Vesd össze ezeket a bevezetésben tett következtetéseiddel!

Támpontok:

Mikor járhatott a szigeten Jókai?
Mit lehet tudni a sziget ekkori lakosságáról? (Kitől származik az erre vonatkozó információ)
Jókai regényében a Senki szigetét egyedül Teréz mama és Noémi lakja.

c. Írj 10-15 mondatos véleményt az ihlető valóság és az irodalmi mű valóságának kapcsolatáról!

2. Nézd meg a következő videókat Ada Kalehről, majd válaszolj a kérdésekre/oldd meg a feladatokat!

A videó

https://www.youtube.com/watch?v=KMWYjnuSM5A

B videó

https://www.youtube.com/watch?v=IDQAcQiJOtc&t=619s

C videó

https://www.youtube.com/watch?v=iVCM0faWisU

a. Helyezd elkészülésük időrendi sorrendjébe a 3 videót! Melyek azok az információk, amelyek segítenek?

b. A három videó különféle filmes műfajt képvisel. Vizsgáld meg őket abból a szempontból, hogy melyikük tartalmaz több objektív kijelentést!

c. Azonosítsd azt a videót, amire a B szöveg propagandafilmként utal! Indokold válaszodat!

d. Melyik videóból derültek ki újabb adalékok Jókai regényéből készült film forgatásáról? Térj vissza korábbi következtetéseidre, változtass rajtuk, ha szükséges!

e. Ki kicsoda az Ada Kalehi történetekben? Egészítsd ki a modellt, írd mellé az információforrás betűjelét is!

Miskin baba: .......................... (... videó)
Adel Kaleh: ............................ (... videó)
Széchenyi István: ........................ (... videó)
Hunyadi János: .......................... (... videó)
Hunyadi Gábor Attila: ............................... (...videó)
Ferdinánd és II. Károly: ............................ (... videó)
Vásárhelyi Pál: ................................ (... videó)
Baross Gábor: ........................... (... videó)

f. Igazak vagy hamisak a következő kijelentések? Válaszolj a videókból szerzett információk alapján!

Ada Kaleh szigetére nem engedték be a disznóhúst.
Homérosz óta említik a szigetet.
A 120 km-es Széchenyi-út a Duna jobb partján épült.
Az 1700-as évek elején a szigetre néhány tucatnyi szerb családot telepítettek.
A ferences szerzetesek kolostorából török mecsetet építettek.
A Șimian szigetre való áttelepítés előtt minden követ megszámoztak.
A török lakosság a vár kazamatáiban lakóházakat alakított ki.
Volt, aki azért jött a szigetre, hogy az örvényekkel küzdve Romániába szökjön.

g. Válaszolj a következő kérdésekre a szöveg információi alapján!

Mi a török házak jellegzetessége?
Milyen édességeket lehetett vásárolni Ada Kaleh szigetén?
Milyen növényeket telepített a török lakosság?
Mit ígértek a kitelepített lakosságnak?

h. Írj naplófeljegyzést Jókai Mór nevében az Ada Kaleh szigetén tett látogatásáról! (Figyelj arra, hogy hiteles, korhű szöveg legyen!)

i. Írd meg Kaleh szultán és Ada nevű felesége beteljesületlen szerelme romatikus történetének patetikus majd humoros változatát!

j. Rajzold meg Ada Kaleh várát a videók információi alapján!

k. Értelmezd a következő kijelentést: Ada Kaleh a román Atlantisz!

l. Tervezz kiállítást Az elsüllyedt sziget címmel olyan képekből, szövegekből, emlékekből, amelyeket az interneten való kutatkodásod eredményeként gyűjtöttél be!

3. Nagymama recepteskönyve

Olvasd el a következő receptet (ki is próbálhatod):

Honnan kaphatta a sütemény a nevét? Milyen hozzávalók utalnak az eredetére? Valószínűnek tartod, hogy ezzel a süteménnyel találkozhattak az Ada Kalehre érkező vendégek? Sorold fel azokat az információkat, amelyek alátámasztják válaszodat!

Megoldások, pontozás:

(Szövegértés, szövegalkotás alapkompetenciák)

Feladatok nem irodalmi szöveg alapján

1. Explicit információk visszakeresése a szövegből. Lehetséges válaszok: 4 érv azonosítása a szövegben, pl. romjait állandó jelleggel víz fedi el, időnként láthatóvá válik, a mitológia is utal rá, lakosai adó- és vámmentességet élveztek és nem sorozták be őket. Minden helyesen azonosított érv 1 pontot ér. (4 pont)

2. Explicit és implicit információk visszakeresése a szövegből. Helyes válaszok: b., d. Minden helyes döntés 1 pontot ér. (A b., d. betűjelek kiírása 2x1 pontot ér, a c., d. válasz betűjelének ki NEM írása 2x1 pontot ér. Amennyiben a teljes válasz hiányzik, ez a pont nem adható meg. (4 pont)

3. Explicit információk visszakeresése a szövegből. Minden helyes társítás 1 pontot ér. Minden rovatba egyetlen betűjel kell hogy kerüljön. Több jelölés esetén a válasz érvénytelen. A helyes válaszok:

1)	b.
2)	c.
3)	d.
4)	d.
5)	c.
6)	a.

(6 pont)

4. Explicit és implicit információk visszakeresése a szövegből. Egyenes következtetések levonása a szövegből vett információk alapján. Minden helyes válasz 1 pontot ér. Minden kijelentés betűjele egyetlen rovatba kerül. Több jelölés esetén a válasz érvénytelen. A helyes válaszok:

Igaz, a kijelentés szerepel a szövegben.

A szöveg információi alapján hamis.

b., d.

Igaz, a kijelentés tartalmára következtetni lehet a szöveg információi alapján.

Erre vonatkozóan a szöveg nem tartalmaz információkat.

(5 pont)

5. Kifejezések értelmezése. Rövid válasz megfogalmazása. Minden helyes értelmezés/magyarázat/szinonim kifejezés 1 pontot ér. Lehetséges válaszok: török uralom alá került, török kézre került – török területté vált/a törökök uralkodtak fölötte; átengedték a törököknek – békésen lemondtak a területről; az Osztrák–Magyar Monarchia megszállása alá került – az osztrák magyar csapatok elfoglalták, és ott állomásoztak; a magyar közigazgatás alá vonta – elfoglalta, magyar uralom alá került.(5 pont)

6. A köznapi szövegek valóságvonatkozásainak megfigyelése, szövegtömörítés a lényeg/fő gondolat kiemelésével és átfogalmazásával, a szöveg információinak felhasználása a megadott konkrét helyzetben. Lehetséges válasz: Szeretném meglátogatni Ada Kaleh szigetét, különlegesnek tartom, mert a Duna mélyén fekszik. Érdekelne az a különleges kultúra, ami ott virágzott. Kíváncsi lennék, milyen állapotban vannak romjai, miután ennyi ideig víz alatt volt. Szeretném látni addig, amíg el nem árasztják újra. Érvényes, a szöveg megfelelő információit felhasználó, teljes válasz − 6 pont, érvényes, de a szövegre csak részben alapozó válasz – 5 pont, érvényes, de csak részben kifejtett válasz − 4 pont, részben érvényes, kifejtett válasz − 3 pont, részben érvényes, részben kifejtett válasz − 2 pont, kísérlet a válaszadásra − 1 pont. (6 pont)

1. Explicit információk visszakeresése a szövegből. Minden aláhúzott nyelvi elemet helyesen értelmező kifejezés/mondat 1 pontot ér. A helyes válaszok: olyankor=amikor leengedik a gyűjtőtó vizét, őket=a sziget lakosait; rajta=a szigeten; ott=a szigeten (4 pont)

2. Implicit információk (fókusz szerepű kifejezés) azonosítása a mondatban, az ennek megfelelő válaszlehetőség (fókusztagadást tartalmazó mondat) azonosítása. A helyesen azonosított válasz 4 pontot ér. A helyes válasz: c. (4 pont)

3. Mondatszerkezet felismerése, adott szerepű (alanyi, tárgyi, határozói) kifejezések azonosítása, kiválasztása a lehetőségek közül. Minden helyesen azonosított kifejezés 2 pontot ér. Hibás, hiányzó vagy több válasz nem ér pontot. Helyes válaszok: 1) – b.; 2) – d.; 3) – c. (6 pont)

4. Implicit információk (ki nem fejtett tartalomra való utalás) azonosítása a mondatban, az ennek megfelelő válaszlehetőség (értelmezés) azonosítása. A helyesen azonosított válasz 4 pontot ér. A helyes válasz: a. (4 pont)

5. Implicit információk (időbeliségre való utalások) azonosítása a mondatban, az ezeknek megfelelő válaszlehetőség (lehetséges ok a jelöletlen igealak használatára) azonosítása. Minden helyes társítás 2 pontot ér. Hibás, hiányzó vagy több válasz nem ér pontot. A helyes válaszok: 1) – a., 2) – b., 3) – c. (6 pont)

6. Logikai struktúrák (ok-okozati összefüggések) azonosítása a mondatban. Minden helyesen azonosított ok és okozat 1 pontot ér. Lehetséges válaszok:

Mondat	Ok	Okozat
1)	a Duna áradása miatt	csak olyankor látszik az egykori mecset tornya és az utcák, épületek maradványai, amikor leengedik a vizet a gyűjtőtóból
2)	ezért 1913. május 12-én dr. Medve Zoltán, Krassó-Szörény vármegye főispánja hadilobogó alatt áthajózott a szigetre	a Balkán-háborúk befejeztével Ada Kaleh véglegesen elszigetelt területté vált
3)	az 1878-as berlini kongresszus ennél sokkal délebbre tolta az Oszmán Birodalom határát	így a sziget az Osztrák–Magyar Monarchia megszállása alá került

(6 pont)

Feladatok irodalmi szöveg alapján

1. Rövid válasz megfogalmazása a szövegből vett információk alapján, szövegtömörítés. Lehetséges válasz: Érvényes, a szöveg információit felhasználó, teljes válasz − 5 pont, érvényes, de csak részben kifejtett válasz − 4 pont, részben érvényes, kifejtett válasz − 3 pont, részben érvényes, részben kifejtett válasz − 2 pont, kísérlet a válaszadásra − 1 pont. (5 pont)

2. Konkrét, explicit információk felismerése és visszakeresése, a szereplők viszonyainak bemutatása a szövegből vett információk alapján. Lehetséges válasz: Érvényes, a szöveg információit felhasználó, teljes válasz − 5 pont, érvényes, de csak részben kifejtett válasz − 4 pont, részben érvényes, kifejtett válasz − 3 pont, részben érvényes, részben kifejtett válasz − 2 pont, kísérlet a válaszadásra − 1 pont. (5 pont)

3. Információk, gondolatok értelmezése. Lehetséges válasz: Érvényes, a szöveg információit felhasználó, teljes válasz − 5 pont, érvényes, de csak részben kifejtett válasz − 4 pont, részben érvényes, kifejtett válasz − 3 pont, részben érvényes, részben kifejtett válasz − 2 pont, kísérlet a válaszadásra − 1 pont. (5 pont)

Témához való igazodás:

· Az események részletező, kifejtett bemutatása (a történet lehetséges folytatásának felvázolása) – 3 pont, a megadott téma részleges bemutatása – 2 pont, kísérlet a megadott téma bemutatására – 1 pont.

· A szöveg információira való utalás – 2 pont.

Az elbeszélő szöveg sajátosságainak minél pontosabb követése (események időrendben való bemutatása, egyes szám első személyű elbeszélés, elbeszélői nézőpont, elbeszélés hangneme, ritmusa stb.) – 5 pont; az elbeszélő szöveg sajátosságainak részleges betartása – 3 pont.

Nyelvi megformáltság, helyesírás: 0−1 hibatípus – 5 pont, 2−3 hibatípus – 3 pont, 4−5 hibatípus – 1 pont, több mint 5 hibatípus – 0 pont. (15 pont)