A városi önkormányzat mai döntése értelmében a Németh László Elméleti Líceum és a Petre Dulfu Általános Iskola épületet cserél. A Luminișului utcán maradt osztályaink tehát ősztől a cintermi iskolában kezdhetik a tanévet.
A döntést az iskola alapítása óta szükségesnek érezzük. Nehéz ma megítélni az akkori körülményeket, nehéz ma felmérni, mi lett volna, ha másként döntenek az iskolaalapítók, s volt-e reális lehetőségük másként dönteni. Tény, hogy nehéz örökséget hagytak ránk. Pontosan tudjuk, mit ad hozzá az oktatás minőségéhez, a pedagógiai koncepcióhoz és a diákévek hangulatához a belvárosi létforma szemben a kívül rekedtség érzésével, a szocreál hangulatával, a betontengerben fel-felbuggyanó vastag beszédek, és dallamfoszlányok élményével. A piac, a gyártelep és a temető hármas ölelésében feszengő elméleti líceum közelében megszaporodott szociális lakások, végül az ősz óta a szomszéd iskola épületébe költöztetett Petre Dulfu Általános Iskola közelsége napi szinten jelentett kihívásokat. Egyértelművé vált, hogy ebben a helyzetben nem tarthatjuk tovább gyermekeinket, hogy a magyar tannyelvű iskola ilyen körülmények között nem fejlődhet tovább.
Ünnepelünk tehát: sokéves kéréseinkre érkezett válasz ez a döntés. Nagyon hosszú, fegyelmezett tárgyalási folyamatnak az eredménye ez. Próbáljuk reálisan látni helyzetünket. Tudjuk, hogy búcsúznunk kell a tágasság érzésétől, tudjuk, hogy lemondunk a tornatermünkről, s arról a rengeteg befektetésről, amibe annyi pénzt, energiát, igényességet fektettünk. Tudjuk, hogy ebben a pillanatban a cintermi iskola még nem áll készen arra, hogy befogadjon bennünket, és szeptemberig még rengeteget kell rajta dolgozni. De így, kifosztottságában, megtörtségében is látjuk az épület lelkét, értjük a szót, mellyel megszólítanak a falak, előhívjuk emlékeinket, ezer szálat, ami bennünket ide köt, a város szívébe, s tudjuk, hogy nemcsak nekünk van nagy szükségünk erre az épületre, de az épületnek is ránk. Óriási hittel és komoly gyakorlattal lehelünk ismét lelket egy megkopott iskolaépületbe.
És megpróbálunk felejteni. Van olyan ügy, ami mellett az ide vezető kálvária eltörpül. Simítsa le homlokunk a derű.
