Tények és törvény adta lehetőségek, brassói eseményekre hangolva.
Igen, egy kisebbségi
iskolaigazgató kinevezésének (legyen az ideiglenes kinevezés vagy
versenyvizsga) egyik feltétele az adott kisebbséget a Parlamentben képviselő
szervezet indokolt jóváhagyása. Az intézkedés a kisebbségek jogait hivatott
védeni.
Nem, a jóváhagyás
megítélésének kidolgozott procedúrája, szempontrendszere, kalendáriuma nincs.
Megóvni nem lehet.
Nem, adott szervezet
nem dönt az igazgató személyéről, hanem jóváhagy. A tanfelügyelőség dönt. A
tanfelügyelőség azonban jóváhagyás nélkül nem dönthet.
Igen, az
oktatásmenedzsment egy szakma. Az oktatásmenedzserek értékelését olyanok
végzik, akik maguk is oktatásmenedzserek. Mindenki másnak lehet természetesen
véleménye.
Nem, a kisebbségeket a
Parlamentben képviselő szervezetek nem kötelesek oktatásmenedzserek
értékelésére jogosult szakembereket alkalmazni.
Nem, adott szervezet
nem végezhet felmérést, véleménykutatást az iskolán belül. Erre jogosult
viszont az iskola(igazgató) maga, az iskolán belül működő Minőségbiztosítási
Bizottság (CEAC). Külső vizsgálószerv lehet a tanfelügyelőség, Romániai
Közoktatás Minőségbiztosítási Ügynöksége (ARACIP). A szervezet természetesen
végezhet közvéleménykutatást iskolán kívül. Ennek módszerei vannak, eredménye
nem olyan érv, ami befolyásolhatná az igazgató személyével kapcsolatos
jóváhagyást. A kinevezést igen.
Olybá tűnik, a
tanárok, szülők szervezetei, testülete, csoportosulása beavatkozik az igazgató
személyével kapcsolatos jóváhagyásba, amihez „semmi köze nincs”. És tényleg. Az
igazgatók ideiglenes kinevezését vagy versenyvizsgáját szabályozó módszertan
nem tartalmaz egyetlen utalást se arra, hogy szülőket, tanárokat vagy diákokat meg
kellene kérdezni arról, ki legyen szerintük az igazgató. Viszont a
reprezentatív szakszervezetek, szülői bizottságok és diáktanácsok jelölhetnek
egy-egy tagot, aki részt vehet az igazgató versenyvizsgáján. Megfigyelőként.
Igen, az adott
szervezet hivatkozhat arra, hogy a közösség megkérdezésével döntött a
jóváhagyásról. Felmerülő kérdések: ki minősül közösségnek? hogy kérdezte meg?
van-e a szülők, tanárok, diákok között a szervezetnek tagja?
Igen, a közösség
kifejezheti azon véleményét, hogy akar vagy nem akar egy igazgatót. Továbbra is
kérdés, hogy ki a közösség, és hogyan fejezi ki véleményét. De a
tanfelügyelőség döntésének nem feltétele ennek figyelembevétele. Nem is
hivatkozási alap.
Az igazgatói pályázat
egyéni. Csapat nem pályázhat. De jó esetben az igazgató és az aligazgató kinevezése
után csapatban dolgozik.
További felmerülő
kérdések: minden tantárgyat az igazgató tanított-e az érettségizőknek? tanult-e
rendesen helyettük? az iskola leltári tárgya-e a várfal? jóváhagyta-e a
tanfelügyelőség a kapus-állást?
Nem érdemes túlbonyolítani az érvelést, tessenek azt mondani, azért, mert csak, erre van törvényi lehetőség, és sokkal professzionálisabb érv.
