Ki legyen iskolaigazgató? - 2

            Tények és törvény adta lehetőségek, brassói eseményekre hangolva.

Igen, egy kisebbségi iskolaigazgató kinevezésének (legyen az ideiglenes kinevezés vagy versenyvizsga) egyik feltétele az adott kisebbséget a Parlamentben képviselő szervezet indokolt jóváhagyása. Az intézkedés a kisebbségek jogait hivatott védeni.

Nem, a jóváhagyás megítélésének kidolgozott procedúrája, szempontrendszere, kalendáriuma nincs. Megóvni nem lehet.

Nem, adott szervezet nem dönt az igazgató személyéről, hanem jóváhagy. A tanfelügyelőség dönt. A tanfelügyelőség azonban jóváhagyás nélkül nem dönthet.

Igen, az oktatásmenedzsment egy szakma. Az oktatásmenedzserek értékelését olyanok végzik, akik maguk is oktatásmenedzserek. Mindenki másnak lehet természetesen véleménye.

Nem, a kisebbségeket a Parlamentben képviselő szervezetek nem kötelesek oktatásmenedzserek értékelésére jogosult szakembereket alkalmazni.

Nem, adott szervezet nem végezhet felmérést, véleménykutatást az iskolán belül. Erre jogosult viszont az iskola(igazgató) maga, az iskolán belül működő Minőségbiztosítási Bizottság (CEAC). Külső vizsgálószerv lehet a tanfelügyelőség, Romániai Közoktatás Minőségbiztosítási Ügynöksége (ARACIP). A szervezet természetesen végezhet közvéleménykutatást iskolán kívül. Ennek módszerei vannak, eredménye nem olyan érv, ami befolyásolhatná az igazgató személyével kapcsolatos jóváhagyást. A kinevezést igen.

Olybá tűnik, a tanárok, szülők szervezetei, testülete, csoportosulása beavatkozik az igazgató személyével kapcsolatos jóváhagyásba, amihez „semmi köze nincs”. És tényleg. Az igazgatók ideiglenes kinevezését vagy versenyvizsgáját szabályozó módszertan nem tartalmaz egyetlen utalást se arra, hogy szülőket, tanárokat vagy diákokat meg kellene kérdezni arról, ki legyen szerintük az igazgató. Viszont a reprezentatív szakszervezetek, szülői bizottságok és diáktanácsok jelölhetnek egy-egy tagot, aki részt vehet az igazgató versenyvizsgáján. Megfigyelőként.

Igen, az adott szervezet hivatkozhat arra, hogy a közösség megkérdezésével döntött a jóváhagyásról. Felmerülő kérdések: ki minősül közösségnek? hogy kérdezte meg? van-e a szülők, tanárok, diákok között a szervezetnek tagja?

Igen, a közösség kifejezheti azon véleményét, hogy akar vagy nem akar egy igazgatót. Továbbra is kérdés, hogy ki a közösség, és hogyan fejezi ki véleményét. De a tanfelügyelőség döntésének nem feltétele ennek figyelembevétele. Nem is hivatkozási alap.

Az igazgatói pályázat egyéni. Csapat nem pályázhat. De jó esetben az igazgató és az aligazgató kinevezése után csapatban dolgozik.

További felmerülő kérdések: minden tantárgyat az igazgató tanított-e az érettségizőknek? tanult-e rendesen helyettük? az iskola leltári tárgya-e a várfal? jóváhagyta-e a tanfelügyelőség a kapus-állást?

Nem érdemes túlbonyolítani az érvelést, tessenek azt mondani, azért, mert csak, erre van törvényi lehetőség, és sokkal professzionálisabb érv.