Iskolapéldák

Szövegértés feladatsor VIII. osztályosoknak

Ada Kaleh - a rejtélyes sziget

A következő feladatsor egy Telesuli-adás háttéranyaga. Olyan VIII. osztályos diákoknak szól, akik vizsgára készülnek. Tartalmaz tehát szövegértési, nyelvi és szövegalkotási feladatokat, melyek a vizsgatétel szerkezetét követik, de emellett olyan szövegekkel, képekkel, videókkal és kreatív feladatokkal is dolgozhat a diák, amelyek túlmutatnak a vizsgára szükséges alapképességek mérésén.

I. Bevezetés:

1. A feladatsor egy olyan szigetre hív téged, ami három ország határfolyójában, a Dunában áll. Figyeld meg a térképet!

2. Jártál-e már ezen a helyen? Idézd fel élményeidet, vagy képzeld el a tájat a térkép információi alapján!

3. A festői szépségű tájról lírai leírást olvashatsz Jókai Mór: Az aranyember című regényében. Hasonlítsd össze a leírt tájat azzal, amit láttál/elképzeltél!

„Mikor a nagy Sterbec hegytető a szerb parton eltűnik, következik ismét egy új sziklafolyosó, mely a Dunát ötszáztíz lábnyi mederbe szorítja össze. E bércfolyosó neve a „Kaszán”. Kétháromezer lábnyi meredek sziklafalak mind a két oldalon, miknek kanyarulatai opálszín ködökbe mélyednek el. Az egyik meredek fal oldalából ezerlábnyi magasról esik alá egy barlangból kilövellő patak, mint vékony ezüstsugár, mely köddé törve ér alá, mire a Dunába jut. A két sziklafal szakadatlan; csak egy helyen válik kétfelé a bérc, s az alpesi völgyborongásból e szakadékon át egy virányos táj dereng keresztül, a távolban egy karcsú fehér toronnyal. Az ott Dubova tornya, az ott Magyarország.

Csak a kis kabin ablakából nézte, hogy vonulnak el egymás után a part mentében az omladozó vártornyok, az ódon, tömör, magányos őrlakok, a Klisszura-völgy erdős sziklái, hogy jönnek szembe a Duna közepén felmeredő sziklaóriások, a zuhatagképző treszkováci kő, a harmincöles Babagáj hasogatott oldalaival. Azt se kérdi, mi története van annak a nyolcszegű vártoronynak, három kisebb torony szomszédjában, miket párkányzatos bástyafal fut körül. Pedig meghallaná akkor a szép Rozgonyi Cicelle történetét, magyarok királya Zsigmond veszedelmét, magyarok romlását. Az ott a galambóci vár. Végtül végig egy egész történet az a két sziklapart, két nemzet története, kiket a bolond sors arra választott ki, hogy egymást pusztítsák, s akiknek itt volt minden harc kezdetén a legelső találkozójuk. Az egy hosszú katakomba, mely száz- meg százezernyi hősnek csontját őrzi.

A folyam torkolatánál fekszik Szendrő. Ennek a harminchat tornyán is sokszor lobogott majd a Szűz Máriá-s, majd a félholdas zászló, s barna körfalait mindenféle nemzet vére festé. A Morava másik torkolatánál már csak puszta falai korhadnak a régi Kulics várnak, s az osztrovai szigeten túl merednek föl egy hegytetőn Ráma várromjai. Csupa sírkő. Hanem most ezeket bámulni nincs idő. Ma nem ér rá senki hanyatló nemzetek elmúlt dicsőségén borongani, mert nagyobb baj van annál.”

4. Figyeld meg az alábbi képeket! Milyen vizuális információkat szerezhetsz ezekből az ábrázolásokból?

5. A következő képek olyan jeleneteket ábrázolnak Jókai Mór: Az aranyember című regényét feldolgozó filmből, melyek a Senki szigetén játszódnak:

Ez pedig egy korabeli képeslap Ada Kalehről:

Fogalmazd meg a következtetéseidet a képek alapján!

II. Szövegértés, szövegalkotás feladatok (alapkompetenciák):

Feladatok nem irodalmi szöveg alapján

Olvasd el figyelmesen az alábbi szöveget!

Ada Kaleh: álomsziget, mely csak néhány évente látható

Különleges látványt fed fel a Duna ezekben a napokban Orsova és az I-es Vaskapu környékén, ugyanis az áradás pusztításának minimalizálása érdekében a hatóságok elrendelték a Vaskapu I-es gyűjtőtó vizének leengedését. A tó kiürítése láthatóvá tette az egykori álomszigetet, Ada Kaleh romjait.

Ada Kaleh szigetét Orsovával és Dubovával együtt 50 évvel ezelőtt áldozták fel, amikor az 1964 és 1972 között a Vaskapu vízierőművet építették. A település romjait állandó jelleggel víz fedi, csak olyankor látszik az egykori mecset tornya és az utcák, épületek maradványai, amikor a Duna áradása miatt leengedik a vizet a gyűjtőtóból.

Az egykori sziget 1,7 kilométer hosszú, alig fél kilométer széles, elnevezése törökül Erődítmény-szigetet jelent. Lakossága 100 százalékban törökökből állt, akik rózsatermesztéssel és a rózsa feldolgozásával foglalkoztak. A mitológia szerint Herkules itt küzdött meg Keirónnal.

Az osztrákok 1669-ben építettek rajta egy erődöt, hogy megvédjék a törökök ellen. 1691-ben Thököly Imre török segítséggel elfoglalta, de a következő évben az osztrákok visszafoglalták. 1699-ben a karlócai békekötés során a sziget török uralom alá került, 1716–1718 között újra az osztrákoké volt, majd 1738-ban négy hónapnyi ostrom után újra török kézre került. Az osztrákok 1789-ben visszahódították, de a békekötés során átengedték a törököknek. Ezután a sziget elvesztette katonai jelentőségét.

Az 1878-as berlini kongresszus ennél sokkal délebbre tolta az Oszmán Birodalom határát, így a sziget az Osztrák–Magyar Monarchia megszállása alá került, de továbbra is török területnek számított. „Török-Orsova” lakói különleges jogokkal rendelkeztek. A lakosok adó- és vámmentességet élveztek és nem sorozták be őket. A mecset melletti kaszárnyában az osztrák–magyar hadsereg csapatai állomásoztak.

A Balkán-háborúk befejeztével Ada Kaleh véglegesen elszigetelt területté vált, ezért 1913. május 12-én dr. Medve Zoltán, Krassó-Szörény vármegye főispánja hadilobogó alatt áthajózott a szigetre és azt a magyar és a közös kormány képviseletében magyar közigazgatás alá vonta. Ennek érvényesítése céljából a korábban is ott állomásozott katonaság mellé két csendőrt rendelt ki. Ez volt Magyarország utolsó területi gyarapodása az első világháború kitörését megelőzően.

1916 nyarán a román hadsereg elfoglalta a szigetet, de még az év őszén az osztrák-magyar-német seregek visszafoglalták.

Az Oszmán Birodalom és az Osztrák–Magyar Monarchia megszűnésekor a sziget Románia része lett, ám adószabad terület maradt 1970-ig, amikor a virágzó gazdaságnak véget vetettek, kilakoltatták az ott élőket és elárasztották a szigetet.

Egyesek szerint Ada Kaleh szigete volt a minta Jókai Mór Az arany ember című regényében a Senki szigetéhez.

Legutóbb nyolc évvel ezelőtt volt látható az egykori földi paradicsom – ahogy az ott élő törökök nevezték. Ilyenkor az egykori lakosok és azok leszármazottai ellátogatnak a helyszínre, hogy a sziget romjait meglátogassák.

(a balkaninfo.hu és a maszol.ro cikke alapján)

Válaszolj a fenti szöveghez kapcsolódó kérdésekre, oldd meg a feladatokat!

Szövegértés feladatok

1. Rövid válasz

Miért különleges Ada Kaleh szigete? Fogalmazz meg a szöveg alapján 4 érvet!

2. Feleletválasztás

Hogyan kötődik Herkules Ada Kaleh szigetéhez? Írd a vonalra a helyes válasz(ok) betűjelét!

a. Hadilobogó alatt áthajózott a szigetre.

b. A mitológia szerint Herkules itt küzdött meg Keirónnal.
c. Nyolc évvel ezelőtt ellátogatott a helyszínre, hogy a sziget romjait megcsodálja.
d. A mitológia szerint Herkules és Keirón járt Ada Kaleh szigetén.

A helyes válasz(ok) betűjele: _______

3. Felelettársítás

Társítsd az évszámokat az eseményekkel! Írd a helyes válasz betűjelét a táblázat üres rovataiba!

Évszámok:           Események:
1) 1970               a.   A román hadsereg elfoglalta a szigetet.
2) 1738               b.   Elárasztották Ada Kaleh szigetét.
3) 1878               c.   A sziget török uralom alá került.
4) 1913             d.   A sziget az Osztrák-Magyar Monarchia területe lett.
5) 1689
6) 1916

1)
2)
3)
4)
5)
6)

4. Felelettársítás

Írd a következő kijelentések betűjelét a táblázat megfelelő rovatába!

a. Dr. Medve Zoltán Krassó-Szörény vármegye főispánja volt.
b. A sziget elárasztásakor az ott élő lakosság elpusztult.
c. Ada Kaleh szigetén rózsaolajat termeltek.
d. Ada Kaleh szigetén ma is törökök élnek.
e. Bár a szigetnek katonai jelentősége volt, eredeti lakói között nem voltak katonák.

Igaz, a kijelentés szerepel a szövegben

A szöveg információi alapján hamis.

Igaz, a kijelentés tartalmára következtetni lehet a szöveg információi alapján.

Erre vonatkozóan a szöveg nem tartalmaz információkat.

5. Kifejezések értelmezése

Értelmezd az alábbi kifejezéseket!

török uralom alá került
török kézre került
átengedték a törököknek
az Osztrák–Magyar Monarchia megszállása alá került
a magyar közigazgatás alá vonta

Szeretnéd meglátogatni Ada Kaleh szigetét? Fejtsd ki válaszod 3−4 mondatban a szövegbeli információkat felhasználva!

Nyelvi feladatok

1. Rövid válasz

Fogalmazd meg a kontextus alapján, kire/mire utalnak az alábbi mondatokban aláhúzott nyelvi elemek!

olyankor látszik az egykori mecset tornya és az utcák, épületek maradványai

adó- és vámmentességet élveztek és nem sorozták be őket

az osztrákok 1669-ben építettek rajta egy erődöt

legutóbb nyolc évvel ezelőtt volt látható az egykori földi paradicsom – ahogy az ott élő törökök nevezték

2. Feleletválasztás

A mitológia szerint Herkules itt küzdött meg Keirónnal.

Az alábbi közlések közül melyik a fenti állítás tagadása? Írd a vonalra a helyes válasz betűjelét!

a. Nem a mitológia szerint küzdött meg itt Herkules Keirónnal.
b.     A mitológia szerint nem Herkules küzdött meg itt Keirónnal.
c.      A mitológia szerint Herkules nem itt küzdött meg Keirónnal.
d.     A mitológia szerint Herkules itt nem Keirónnal küzdött meg.

A helyes válasz betűjele: ____

3. Feleletválasztás

Azonosítsd az alábbi mondatokban a kért kifejezéseket! Írd a helyes válasz betűjelét a vonalakra!

1) Egyesek szerint Ada Kaleh szigete volt a minta Jókai Mór Az arany ember című regényében a Senki szigetéhez.

a. egyesek szerint

b. Ada Kaleh szigete

c. Jókai Mór

d. Az arany ember

A mondat teljes alanyi szerepű kifejezésének betűjele: ____

2) Ada Kaleh szigetét 50 évvel ezelőtt áldozták fel.

a. fel

b. Ada Kaleh

c. ezelőtt

d. 50 évvel ezelőtt

A mondat teljes határozói szerepű kifejezésének betűjele: ____

3) Az 1878-as berlini kongresszus ennél sokkal délebbre tolta az Oszmán Birodalom határát.

a. berlini

b. berlini kongresszus

c. az Oszmán Birodalom határát

d. határát

A mondat teljes tárgyi szerepű kifejezésének betűjele: ____

4. Feleletválasztás

Mire utal a következő kijelentésben az egykori szó? Írd a vonalra a helyes válasz betűjelét!

Az egykori sziget 1,7 kilométer hosszú, alig fél kilométer széles, elnevezése törökül Erődítmény-szigetet jelent

a. arra, hogy a sziget már nem létezik

b. arra, hogy korábban a sziget nagyobb volt

c. arra, hogy megváltozott a sziget neve

d. arra, hogy ma már nem törökök lakják

A helyes válasz betűjele: ____

5. Felelettársítás

Állapítsd meg, hogy az alábbi időre jelöletlen igealakot tartalmazó mondat milyen eseményre, helyzetre utal! Írd a helyes válasz betűjelét a táblázat üres rovataiba!

1) Különleges látványt fed fel a Duna ezekben a napokban Orsova és az I-es Vaskapu környékén.

2) A település romjait állandó jelleggel víz fedi.

3) Ilyenkor az egykori lakosok és azok leszármazottai ellátogatnak a helyszínre.

a. Egy, a beszéd pillanatában már elkezdett, de még be nem fejezett folyamatra utal.

b. Általános, időtől független tényállást ír le.

c. Ismétlődő, szokásszerű eseményre utal.

d. Jövő idejű, a beszéd pillanata után várható eseményre utal.

Helyes válaszok:

1)
2)
3)

6. Felelettársítás

Emeld ki az alábbi mondatokból az okokat és okozatokat, majd írd őket a táblázat megfelelő oszlopába!

1) Csak olyankor látszik az egykori mecset tornya és az utcák, épületek maradványai, amikor a Duna áradása miatt leengedik a vizet a gyűjtőtóból.

2) A Balkán-háborúk befejeztével Ada Kaleh véglegesen elszigetelt területté vált, ezért 1913. május 12-én dr. Medve Zoltán, Krassó-Szörény vármegye főispánja hadilobogó alatt áthajózott a szigetre

3) Az 1878-as berlini kongresszus ennél sokkal délebbre tolta az Oszmán Birodalom határát, így a sziget az Osztrák–Magyar Monarchia megszállása alá került.

Mondat	Ok	Okozat
1)
2)
3)

Feladatok irodalmi szöveg alapján

Olvasd el figyelmesen az alábbi szöveget!

Tizenkettedik nap,

Gigi nagyon komolyan dolgozott itthon, amíg távol voltunk. Por, törmelék, sitteszsákok. kérdeztem, mit csinál, mire ő visszavonult a tablethez. A Poézia-gép csodálatos választ adott: „A falat poliészter-őrrel zúztam össze, ma a szellemek peremén húztam". Elismerően bólogattunk.

Kibontottunk egy bolgár halvát az ebédnél. Fehér halva, dióval. Julieta szerint ez olyan, pont olyan, mint amit a törökök árultak a régi Orsován. Aztán Gigi elég sokat mesélt a szigetről. Mondta, hogy ne lepődjek meg, ha rohadt nehéz vágni a halvát, mert a törökök is félméteres bárddal hasították darabokra. Amit hoztunk, kicsit folyós, és nem morzsolódik, ez az eredeti, igazi halva. Nem az, amit itt napraforgómagból csinálnak.

Az Ada Kaleh sziget törökjei azt mondták, az ő kakasuk kukorékolása négy országban (Románia, Szerbia, Magyarország és Törökország) hallatszik. A hatvanas évek elején is voltak vagy hat-hétszázan, beszéltek valamit románul is, magyarul is. A szigettel szemben, ahol most az Ada Kaleh feliratú tábla van, volt a piacuk. Egy Dunába ömlő erecskét neveztek el a duzzasztás után a szigetről, így maradt meg a mai, úgymond aktuális térképen a sziget neve. Édességet árultak, illetve kereskedtek. Maguk csinálták a ruhájukat, volt iskolájuk, (!), cigarettagyáruk, focicsapatuk, amatőr színjátszó körük, a főutcájukon kis kávémérések, sok turista. Gigi gyakran volt gyerekkorában a szigeten, csónakkal jártak át, viszonylag nagy volt a forgalom. Szvinicán, ami a Duna-könyöken a legdélibb román oldali falu (azaz a történelmi Magyarországnak is a legdélibb pontja volt), rengeteg fügét termesztettek, valóságos fügeerdő volt a hegyoldal. Ezt vették meg és aszalták a törökök, és amit meghagytak, abból a helyiek pálinkát főztek.

A kommunizmus szorításával elvették a községi rangot, iskolai osztályokat szüntettek meg, lakosokat telepítettek ki, este nyolc után megtiltottak a szigetre jutást, kerítést kellett építeniük, hogy ne láthassák a jugoszláv oldalt. Amikor elárasztották Ada Kalehet, először felkínálták nekik a gáton túl, Szörényvár alatt a Simian szigetet, a mecsetjüket is elkezdtek áttelepíteni nekik, sőt a megjelölt téglákból felépítettek ott újra az erődjüket — aztán mégse vertek gyökeret. A legtöbbjük Craiovaba költözött, ott van egy nagyobb közösség, páran Szörényvárra, Orsovára. A valamelyik szultántól kapott tizenhat méter hosszú szőnyeg az itteni mecsetből Konstancába került. […]

Julieta és Gigi szinte izgatott lett a halvától, meséltek, meséltek, és nyilvánvaló volt, hogy félig-meddig a gyerekkorukban járnak. Arra vitte őket a régi íz. Egymás kezéből kapkodták ki a tabletet, annyi mondanivalójuk volt. […]

Hiszen ilyen a múltban van, vagy sehol. Úristen, azt vettük észre, ahogy közelebb ültek, hogy a gyerekkoruk közös pontja volt a sziget, és most pont ez a közös húr pendült meg! Julieta Szörényváron nőtt fel, Gigi Orsován, az Ada Kaleh piaca pont a két város között volt - ugyanazt jelentette mindkettejüknek. Az is látszott, mintha várnák, hogy elbúcsúzzunk éjszakára, mert folytatni akarják ezt a kis emlékidézést kettesben, a fordítógép zsákban futása nélkül.

(Szálinger Balázs: Al-dunai álom)

Szövegértés feladatok

1. Mutasd be az elbeszélő és házigazdái viszonyát 3–4 mondatban a szöveg alapján!

2. Hogyan viszonyul a naplóíró Ada Kaleh jelenéhez? Fejtsd ki válaszodat 3–4 mondatban a szöveg alapján!

3. Értelmezd 4−5 mondatban az alábbi kijelentést!

Szövegalkotás feladat

4. Folytasd a történetet 10–15 mondatos elbeszélő szövegben!

Megjegyzés: pontot ér a szöveg információihoz és a szövegtípushoz való igazodás, a szöveg nyelvi megformáltsága, a helyesírás.

III. Szövegértés, szövegalkotás feladatok (emelt szint)

1. Olvasd el a következő szövegeket, majd válaszolj a kérdésekre/oldd meg a feladatokat!

A szöveg

Az egykor volt sziget földrajzilag igen hasonlított a mi budapesti Margit-szigetünkre. Hosszan elnyúló területe 1,8 km és 400 m széles volt (a Margit-sziget adatai: 2,5 km és 500 m). Időjárását kemény, széljárásos telek, sok havazás és a befagyott Duna jellemezte. Tavasszal viszont kivirult a sziget, akác, nyárfa és fügefa, mindenféle kerti virágok, főleg magnólia, rózsa és orgona virágzott. Termékeny földjén különböző gyümölcsöket, szőlőt, búzát, kukoricát és dohányt termesztettek. A sziget a Monarchia alatt élte virágkorát, amikor is új épületek, virágos ligetek és parti sétányok keletkeztek. A természeti szépségekben párját ritkító szigetet turisták is szívesen látogatták. Lakóinak száma – Kúnos Ignác ottjártakor (1891) – mintegy 500-550 lehetett.

A sziget bevonult a magyar irodalomtörténetbe is. Jókai Mór talán legnépszerűbb regényének, Az aranyembernek (1872) «Senki szigete» ugyanis azonos a mi Adakále szigetünkkel. Jókai több alkalommal járt a szigeten, és az itt tapasztaltak alapján írta meg a regény megejtően szép részleteit.

A sziget a történeti forrásokban többféle néven szerepel. Török neve Ada-Kale (ritkábban Ada-Kala vagy Ada Kalesi), ami a török ada ’sziget’ és kale ’vár, erődítmény’ összekapcsolásából keletkezett, jelentése «Szigetvár» vagyis ’szigeten épült vár, erődítmény’. Gyakran találkozhatunk az Ada-Kaleh alakkal is, ami a románban alakult ki. Régebben Ada-i Kebir alakban is előfordult, ennek jelentése «A nagy/hatalmas/ erős vár/erődítmény». Német neve Karlfried, franciául Carolina volt. Orsovához való közelsége okán – főleg magyar forrásokban – előfordul Régi-Orsova, Új Orsova, Orsova szigete néven is. Kúnos Ignác Ada-Kále alakban írta, én pedig a törökben összevont Adakale – kiejtve Adakále – alakban használom. (https://or-zse.hu/hacofe/vol10/kunosignac2015.htm)

B szöveg

Ada Kaleh kicsiny sziget volt a Duna közepén Orsovától 3 km-rel lejjebb. 1663-ban Veteráni erődöt épített rajta. A török háborúk végén megmaradt török lakossága. A Monarchia 1913-ban annektálta. Híres turistacélpont volt mecsettel, keleti hangulatú bazárral, zegzugos sikátorokkal, igazi török hangulattal. Lakói kereskedésből és csempészetből éltek. A sziget legendája Kaleh szultán és Ada nevű felesége boldogtalan szerelméről szól. A szigetet - elsüllyesztése előtt - 1971-ben egy propagandafilm felvétele kapcsán rommá lőtték. Egy visszaemlékezés szerint annyi volt a hegyekben elhelyezett ágyúállások körül a vipera, hogy a katonák lázadoztak. (hirmagazin.sulinet.hu)

a. Honnan ered a sziget neve?

Írj ki a szövegből két egymásnak ellentmondó kijelentést!
Állapítsd meg, melyik lehet igaz, melyik csupán legenda? Milyen módszerekkel juthatsz hiteles információkhoz?

b. Az A szöveg információkat tartalmaz Jókai regényének keletkezéstörténetéről. Vesd össze ezeket a bevezetésben tett következtetéseiddel!

Támpontok:

Mikor járhatott a szigeten Jókai?
Mit lehet tudni a sziget ekkori lakosságáról? (Kitől származik az erre vonatkozó információ)
Jókai regényében a Senki szigetét egyedül Teréz mama és Noémi lakja.

c. Írj 10-15 mondatos véleményt az ihlető valóság és az irodalmi mű valóságának kapcsolatáról!

2. Nézd meg a következő videókat Ada Kalehről, majd válaszolj a kérdésekre/oldd meg a feladatokat!

A videó

https://www.youtube.com/watch?v=KMWYjnuSM5A

B videó

https://www.youtube.com/watch?v=IDQAcQiJOtc&t=619s

C videó

https://www.youtube.com/watch?v=iVCM0faWisU

a. Helyezd elkészülésük időrendi sorrendjébe a 3 videót! Melyek azok az információk, amelyek segítenek?

b. A három videó különféle filmes műfajt képvisel. Vizsgáld meg őket abból a szempontból, hogy melyikük tartalmaz több objektív kijelentést!

c. Azonosítsd azt a videót, amire a B szöveg propagandafilmként utal! Indokold válaszodat!

d. Melyik videóból derültek ki újabb adalékok Jókai regényéből készült film forgatásáról? Térj vissza korábbi következtetéseidre, változtass rajtuk, ha szükséges!

e. Ki kicsoda az Ada Kalehi történetekben? Egészítsd ki a modellt, írd mellé az információforrás betűjelét is!

Miskin baba: .......................... (... videó)
Adel Kaleh: ............................ (... videó)
Széchenyi István: ........................ (... videó)
Hunyadi János: .......................... (... videó)
Hunyadi Gábor Attila: ............................... (...videó)
Ferdinánd és II. Károly: ............................ (... videó)
Vásárhelyi Pál: ................................ (... videó)
Baross Gábor: ........................... (... videó)

f. Igazak vagy hamisak a következő kijelentések? Válaszolj a videókból szerzett információk alapján!

Ada Kaleh szigetére nem engedték be a disznóhúst.
Homérosz óta említik a szigetet.
A 120 km-es Széchenyi-út a Duna jobb partján épült.
Az 1700-as évek elején a szigetre néhány tucatnyi szerb családot telepítettek.
A ferences szerzetesek kolostorából török mecsetet építettek.
A Șimian szigetre való áttelepítés előtt minden követ megszámoztak.
A török lakosság a vár kazamatáiban lakóházakat alakított ki.
Volt, aki azért jött a szigetre, hogy az örvényekkel küzdve Romániába szökjön.

g. Válaszolj a következő kérdésekre a szöveg információi alapján!

Mi a török házak jellegzetessége?
Milyen édességeket lehetett vásárolni Ada Kaleh szigetén?
Milyen növényeket telepített a török lakosság?
Mit ígértek a kitelepített lakosságnak?

h. Írj naplófeljegyzést Jókai Mór nevében az Ada Kaleh szigetén tett látogatásáról! (Figyelj arra, hogy hiteles, korhű szöveg legyen!)

i. Írd meg Kaleh szultán és Ada nevű felesége beteljesületlen szerelme romatikus történetének patetikus majd humoros változatát!

j. Rajzold meg Ada Kaleh várát a videók információi alapján!

k. Értelmezd a következő kijelentést: Ada Kaleh a román Atlantisz!

l. Tervezz kiállítást Az elsüllyedt sziget címmel olyan képekből, szövegekből, emlékekből, amelyeket az interneten való kutatkodásod eredményeként gyűjtöttél be!

3. Nagymama recepteskönyve

Olvasd el a következő receptet (ki is próbálhatod):

Honnan kaphatta a sütemény a nevét? Milyen hozzávalók utalnak az eredetére? Valószínűnek tartod, hogy ezzel a süteménnyel találkozhattak az Ada Kalehre érkező vendégek? Sorold fel azokat az információkat, amelyek alátámasztják válaszodat!

Megoldások, pontozás:

(Szövegértés, szövegalkotás alapkompetenciák)

Feladatok nem irodalmi szöveg alapján

1. Explicit információk visszakeresése a szövegből. Lehetséges válaszok: 4 érv azonosítása a szövegben, pl. romjait állandó jelleggel víz fedi el, időnként láthatóvá válik, a mitológia is utal rá, lakosai adó- és vámmentességet élveztek és nem sorozták be őket. Minden helyesen azonosított érv 1 pontot ér. (4 pont)

2. Explicit és implicit információk visszakeresése a szövegből. Helyes válaszok: b., d. Minden helyes döntés 1 pontot ér. (A b., d. betűjelek kiírása 2x1 pontot ér, a c., d. válasz betűjelének ki NEM írása 2x1 pontot ér. Amennyiben a teljes válasz hiányzik, ez a pont nem adható meg. (4 pont)

3. Explicit információk visszakeresése a szövegből. Minden helyes társítás 1 pontot ér. Minden rovatba egyetlen betűjel kell hogy kerüljön. Több jelölés esetén a válasz érvénytelen. A helyes válaszok:

1)	b.
2)	c.
3)	d.
4)	d.
5)	c.
6)	a.

(6 pont)

4. Explicit és implicit információk visszakeresése a szövegből. Egyenes következtetések levonása a szövegből vett információk alapján. Minden helyes válasz 1 pontot ér. Minden kijelentés betűjele egyetlen rovatba kerül. Több jelölés esetén a válasz érvénytelen. A helyes válaszok:

Igaz, a kijelentés szerepel a szövegben.

A szöveg információi alapján hamis.

b., d.

Igaz, a kijelentés tartalmára következtetni lehet a szöveg információi alapján.

Erre vonatkozóan a szöveg nem tartalmaz információkat.

(5 pont)

5. Kifejezések értelmezése. Rövid válasz megfogalmazása. Minden helyes értelmezés/magyarázat/szinonim kifejezés 1 pontot ér. Lehetséges válaszok: török uralom alá került, török kézre került – török területté vált/a törökök uralkodtak fölötte; átengedték a törököknek – békésen lemondtak a területről; az Osztrák–Magyar Monarchia megszállása alá került – az osztrák magyar csapatok elfoglalták, és ott állomásoztak; a magyar közigazgatás alá vonta – elfoglalta, magyar uralom alá került.(5 pont)

6. A köznapi szövegek valóságvonatkozásainak megfigyelése, szövegtömörítés a lényeg/fő gondolat kiemelésével és átfogalmazásával, a szöveg információinak felhasználása a megadott konkrét helyzetben. Lehetséges válasz: Szeretném meglátogatni Ada Kaleh szigetét, különlegesnek tartom, mert a Duna mélyén fekszik. Érdekelne az a különleges kultúra, ami ott virágzott. Kíváncsi lennék, milyen állapotban vannak romjai, miután ennyi ideig víz alatt volt. Szeretném látni addig, amíg el nem árasztják újra. Érvényes, a szöveg megfelelő információit felhasználó, teljes válasz − 6 pont, érvényes, de a szövegre csak részben alapozó válasz – 5 pont, érvényes, de csak részben kifejtett válasz − 4 pont, részben érvényes, kifejtett válasz − 3 pont, részben érvényes, részben kifejtett válasz − 2 pont, kísérlet a válaszadásra − 1 pont. (6 pont)

1. Explicit információk visszakeresése a szövegből. Minden aláhúzott nyelvi elemet helyesen értelmező kifejezés/mondat 1 pontot ér. A helyes válaszok: olyankor=amikor leengedik a gyűjtőtó vizét, őket=a sziget lakosait; rajta=a szigeten; ott=a szigeten (4 pont)

2. Implicit információk (fókusz szerepű kifejezés) azonosítása a mondatban, az ennek megfelelő válaszlehetőség (fókusztagadást tartalmazó mondat) azonosítása. A helyesen azonosított válasz 4 pontot ér. A helyes válasz: c. (4 pont)

3. Mondatszerkezet felismerése, adott szerepű (alanyi, tárgyi, határozói) kifejezések azonosítása, kiválasztása a lehetőségek közül. Minden helyesen azonosított kifejezés 2 pontot ér. Hibás, hiányzó vagy több válasz nem ér pontot. Helyes válaszok: 1) – b.; 2) – d.; 3) – c. (6 pont)

4. Implicit információk (ki nem fejtett tartalomra való utalás) azonosítása a mondatban, az ennek megfelelő válaszlehetőség (értelmezés) azonosítása. A helyesen azonosított válasz 4 pontot ér. A helyes válasz: a. (4 pont)

5. Implicit információk (időbeliségre való utalások) azonosítása a mondatban, az ezeknek megfelelő válaszlehetőség (lehetséges ok a jelöletlen igealak használatára) azonosítása. Minden helyes társítás 2 pontot ér. Hibás, hiányzó vagy több válasz nem ér pontot. A helyes válaszok: 1) – a., 2) – b., 3) – c. (6 pont)

6. Logikai struktúrák (ok-okozati összefüggések) azonosítása a mondatban. Minden helyesen azonosított ok és okozat 1 pontot ér. Lehetséges válaszok:

Mondat	Ok	Okozat
1)	a Duna áradása miatt	csak olyankor látszik az egykori mecset tornya és az utcák, épületek maradványai, amikor leengedik a vizet a gyűjtőtóból
2)	ezért 1913. május 12-én dr. Medve Zoltán, Krassó-Szörény vármegye főispánja hadilobogó alatt áthajózott a szigetre	a Balkán-háborúk befejeztével Ada Kaleh véglegesen elszigetelt területté vált
3)	az 1878-as berlini kongresszus ennél sokkal délebbre tolta az Oszmán Birodalom határát	így a sziget az Osztrák–Magyar Monarchia megszállása alá került

(6 pont)

Feladatok irodalmi szöveg alapján

1. Rövid válasz megfogalmazása a szövegből vett információk alapján, szövegtömörítés. Lehetséges válasz: Érvényes, a szöveg információit felhasználó, teljes válasz − 5 pont, érvényes, de csak részben kifejtett válasz − 4 pont, részben érvényes, kifejtett válasz − 3 pont, részben érvényes, részben kifejtett válasz − 2 pont, kísérlet a válaszadásra − 1 pont. (5 pont)

2. Konkrét, explicit információk felismerése és visszakeresése, a szereplők viszonyainak bemutatása a szövegből vett információk alapján. Lehetséges válasz: Érvényes, a szöveg információit felhasználó, teljes válasz − 5 pont, érvényes, de csak részben kifejtett válasz − 4 pont, részben érvényes, kifejtett válasz − 3 pont, részben érvényes, részben kifejtett válasz − 2 pont, kísérlet a válaszadásra − 1 pont. (5 pont)

3. Információk, gondolatok értelmezése. Lehetséges válasz: Érvényes, a szöveg információit felhasználó, teljes válasz − 5 pont, érvényes, de csak részben kifejtett válasz − 4 pont, részben érvényes, kifejtett válasz − 3 pont, részben érvényes, részben kifejtett válasz − 2 pont, kísérlet a válaszadásra − 1 pont. (5 pont)

Témához való igazodás:

· Az események részletező, kifejtett bemutatása (a történet lehetséges folytatásának felvázolása) – 3 pont, a megadott téma részleges bemutatása – 2 pont, kísérlet a megadott téma bemutatására – 1 pont.

· A szöveg információira való utalás – 2 pont.

Az elbeszélő szöveg sajátosságainak minél pontosabb követése (események időrendben való bemutatása, egyes szám első személyű elbeszélés, elbeszélői nézőpont, elbeszélés hangneme, ritmusa stb.) – 5 pont; az elbeszélő szöveg sajátosságainak részleges betartása – 3 pont.

Nyelvi megformáltság, helyesírás: 0−1 hibatípus – 5 pont, 2−3 hibatípus – 3 pont, 4−5 hibatípus – 1 pont, több mint 5 hibatípus – 0 pont. (15 pont)

Mindentől függetlenül is

Nem lehet hallgatni. Nem lehet arroganciával kezelni konfliktusokat. Nem lehet megkérdőjelezni a tudás értékét. Nem lehet megalázni azzal tanult emberek ezreit, hogy erkölcsi kötelességükre hivatkozva jogaikat korlátozzuk. Nem lehet az oktatásmenedzsmentet alulképzett, hozzá nem értő bürokratákra bízni.

Hiába reméljük azt, hogy befektetés, áldozat nélkül versenyképes generációkat nevelhetünk. Egy közösség manipulálhatósága, a propagandára való fogékonysága mindig összefüggésben van a hatékony oktatás hiányával. Ez lehet kormányzati érdek, de nem lehet közösségi cél.

Evidenciák, határon innen és túl.

Megnyitja kapuit az iskola (To do list. Draft)

To do. Dú, du, du, duuuuu….

Beszédet írni. Előrántani a sufniból a templomot s az iskolát, az idézetet, a költeményt, s minden Bagdy Emőkét. Hogy mi a szösznek nem lehet ilyenkor egy szép logaritmust, egy kövér kovalens kötést emlegetni, rejtély. Mit vétett nekünk a vers? (Verset keresni.) Valaki mondja meg, milyen az élet – ezt is el lehetne mondani. Idézet. Pátosszal mondani, jó lesz.

Megköszönni a kinevezést, és megígérni, hogy nem fogunk csalódást okozni, megteszünk minden tőlünk telhetőt, a helyzetnek megfelelően, az adott helyzet. A helyzet adott. Ebben a helyzetben.

Szép kifejezések (használni): „a közösség érdekében”, „összefogunk”, „kitartunk”, „ne hagyjuk”, „az oktatás prioritás”, „gyökereket és szárnyakat” (ez valami idézet, megkeresni), „a jövő számára”, „közös jövő”, „a jövő embere”, „jövő hétfőn”, „annak érdekében”, „ugyebár” (ugyibár?)

Írni meghívót.

Kedves diákok, tisztelt szülők! ~~Kedves Diákok, tisztelt Szülők!~~ KEDVES DIÁKOK, TISZTELT SZÜLŐK!

Én, Krupicsek Lauretta igazgatóNŐ, a felsőrekettyési iskola vezetősége, meghívom önt, a … (Nem elfelejteni saját magunkat vezetőségnek nevezni. Ha sokat mondjuk, lesz, ki elhiszi: vezetünk.)Én, isten kegyelméből...

Tisztelettel meghívjuk Önt. Szeretettel várjuk önt. Lelket önt. Ü r g é t.

(Meghívni az ürgéket. Ki fog fellépni? Hova?)

Drága iskolánk megnyittya kapújit.

Ezen alkalomból Szeptember 5-én 9,00 órakor lesz megtartva. Szeptember 5-én 9:00-kor kerül megrendezésre. Ha az idő engedi, 09,00-kor kezdjük. Kezdik. Akkor lesz megkezdve. Isten kegyelméből 8 órakor kezdődik. El.

Kedves Szülő! Írasd be gyermeked hozzánk, megtanítjuk írni, olvasni. Mi se tudunk. Mise. ↓

Kitenni az iskola üzenőfalára egy imát. Legyen hosszú. Inkább legyen megható. Elmondani egy másikat.

Fodrász, körmös.

Szalagot vágni. Átvágni. Ellenőrizni, mennyi fogyott a szalagból. Avatni a felavatottat, meghívni a meghívottat. Megjegyezni az arcokat, amiket meg kell jegyezni. Akiket. (Megszámolni, hány olló van. Nincs. Venni.)

Leplezni és leleplezni.

Fodrász.

Ki üljön az első sorba?

Szoknyában ülni széken.

Tegyünk elé asztalt, tegyünk rá abroszt, zöld abroszt (hol az abrosz? - megkeresni) →csodás prezídium. Ki üljön középen? ↔ Ki kivel nem beszél? (Venni virágot az asztalra.)

Szólni az osztálynak, hogy fekete-fehérben jöjjenek. Hátha nincs anyjuk.

Namármost.

Lufit rendelni. Fújni, fújatni. Lufi mindig kell, bármi van, az midig jól jön.

Felrajzolni a táblára a matyómintát. Anélkül nem kezdődik az év. Beleírni egy ~~idézetet~~ verset. ~~xxxxxxxx~~ Versikét.

Felírni az előkészítősök táblájára: ISTEN HOZOTT AZ ISKOLÁBAN. Nem tudják elolvasni. Nem baj, akkor is jól néz ki. Nem nekik szól.

Kidíszíteni az osztályt. Lelógatni díszeket a mennyezetről. A krepp papírt őszi színekben. Előszedni az őszi állatokat. Őszi állat a mókus, a róka, a bagoly és a sün. A csiga nem őszi állat, az most nem játszik. Vajon mit csinál a mókus, a róka, a bagoly és a sün tavasszal? Akkor nincs. Mindegy. Tovább:

Tovább,

Tovább → azt majd ballagásra

A tancinak virágot venni. Most akkor szabad vagy nem szabad?

Jesszusom, a gyerek kinőtte a bocskait!

Kezdődik…

És mi van, ha nem nyer az a fránya kölök?

Megszaporodtak az online térben az oklevéllobogtató képek, végre, hosszú kihagyás után újra tanulmányi versenyektől hangos az iskolaélet. Soha ennyire nem tobzódtunk. Ki vagyunk ennyire éhezve, vagy a szűkre szabott időkeret miatt olyan feltűnő a jelenség? Kell ez? Jó ez nekünk? Akar-e ennyi gyermek ennyi versenyen ennyit versenyezni?

Panaszkodunk, persze. Két bajunk is van: hogy járványidőben sajnos szegény gyermekek nem találkozhattak egymással, meg hogy jaj, mennyi verseny van már megint. S mindkettő jogosan, talán. Mert rossz, ha nincs, s még rosszabb, ha sok van. Megint egymásra tevődnek a versenyek, hát nem képesek „azok fent” figyelembe venni, hogy az angol olimpia helyi szakasza már megint ugyanazon a napon van a matek verseny megyei szakaszával. Dolgozunk ugyan a guminaptár felfedezésén, amibe mindez, a falunap, a nemzeti ünnep, a továbbképzés, az esküvő és a szavalóverseny is beleférjen, de a kutatás még kísérleti stádiumban van. Helyette a kérdés: biztos, hogy erre mind szükség van?

Biztos, hogy mindenkinek minden versenyen részt kell vennie? Egyfelől ott van a minisztérium által elismert versenyek kritériuma, miszerint országos verseny az, amelyre x számú megyéből származó megyénként y számú résztvevő jelentkezik – s ebben a képletben igen értékesek az akár egy gyermekkel megjelenő szórványmegyék. Másfelől ott a szórványszempont[1]: ugyanazt a gyermeket rángatjuk ezerfelé, lévén szűköske a merítés. Vagy a félig tele pohár perspektívájából: nadehát mecsodás nagy esélye van egy szórványgyermeknek továbbjutni egyenest az országos versenyre, ugye.

Van egy nagyon különös emberfajta, aki mindig mindenben versenyezni akar, abban is, hogy ki ér hamarabb futva a sarokig, ki számol több szembejövő kék autót, kinek van a legöregebb nagymamája, és ki hány percig bírja a víz alatt egy levegővel. Az ilyen ember edukációja azzal kezdődött, hogy ő volt az angyal a vasárnapi húsleves elfogyasztásában. Na ő az, akinek a versenykalendáriumnak a hiánytalan abszolválása valamiféle különleges élvezetet szerez. Minden más embernek ez csupán egy road movie, ami minden hétvégén más és más helyszínen produkálja – majdnem ugyanazt. Gyermekek, akik minden hétvégén produkálnak – egyre kevesebbet. Nem árt tehát, ha a pedagógus nem forszírozza a kötelező jelenést minden egyes „fontos” megmérettetésen. Vagy ha szelektálni tud, határt szabni. És ha a szülő nem akarja elrángatni csemetéjét az összes helyre, ahol ráadhatja a fehér térdzoknit. Mi lenne velünk túlzások nélkül?

Hogy húsz évben egyszer minden pedagógus nevel egy táltos tücsköt, aki zsinórban nyeri az összes országos versenyt, az a szakma murphyje, aminek velejárója az, hogy a táltos tücsök eközben lerágja a húst a pedagógusról az utolsó cafatig, de neki ehhez joga van, és közben még szeretjük is őt ezért. Mert a felkészítő tanár már csak ilyen.

Vagy másmilyen. Az, amelyik a kisujját sem mozdítja, s mégis csupa tehetséges gyermek nő fel az árnyékában.

A felkészítő tanárság egyébként a legkényelmetlenebb szerep egy versenyen. A zsűri sosem volt olyan nehéz helyzetben, mint a felkészítő tanár. Mert az, hogy jó tanár az, akinek sok eredményes diákja van, egyszerűen nem igaz. Hogy a diák eredménye egyenesen arányos lenne a felkészítő tanár befektetett munkájával, az csak egy steril matematikai képletben állhatná meg a helyét, a versenyző pszichológiája nem így működik, érzékeny patikamérlegen mérendő a motiváció, a vigasztalás, a közös tanulás, az elejtett megjegyzés, a provokáció, az élményszerzés, a jutifalat, és a vállveregetés aránya, ideje, oka, célja, s még mi minden! No, talán ezért hívják ezt szakmának. S az ilyesmiben az objektív mérőeszközöknek nem sok babér terem. Mert hogyan is mérhetnénk a tanári teljesítményt? Hogyan állíthatnánk fel rangsort mindezek alapján? Hány igazolás? Milyen színű papír? „Pecsétes” papír?[2] Írja-e rajta románul? Hány kiló ilyen papírból rügyezik ki egy érdemfokozat? Egy előkelőbb állás?

Ezek a tanári megmérettetések kiválóan alkalmasak arra, hogy kihozzák belőlünk az emberi természet legalját. Hiszen járványos időkben szűken mérték a pontszerzési lehetőségeket is. Nem mintha ne lettünk volna kreatívak ezügyben is. Mert ha nincsenek versenyek, majd mi online versenyzünk. Online szavalunk, online helyesírunk, online rajzolunk. Mert minden verseny, minden bizottság, minden igazolás és minden fotó egy-egy lépcsőfok, közelebb a falusi iskolából, beljebb és feljebb, egyre magasabbra, pár percnyi hírnév, megkapaszkodás egy lábunk alatt porladó iskola megmaradt órácskáiban, érdemfokozat egy érdemtelen hajszában. Csupa olyan motivációs tréning, aminek semmi de semmi köze nincs a tehetséggondozáshoz, vagy a jó tanársághoz.

Versenyt futnak az iskolák is, minden egyes oklevél reklám, a beiskolázási kampány része, annak bizonygatása, újra és újra, hogy jók vagyunk, mi vagyunk a legjobbak, sokkal jobbak vagyunk, mint a szomszéd iskola. Minden oklevél fenntartja az érdeklődők figyelmét pár másodpercre, létünk függhet tőle. Gratulálunk tehát az ügyes és tehetséges diákjainknak és köszönjük a felkészítő tanárok munkáját. Sőt, alulírott köszönöm a saját munkámat is. Én meg ülök az eredménylistákkal, pontszámokkal a kezemben, s próbálom megfejteni a gratulációk okát.

Van persze az a helyzet is, amikor tényleg örvendeni lehet a gyermek sikerének, mert az tényleg sikeres, és tényleg örvend, s jókedvünkben írunk, fotózunk, összekacsintunk: a közös munka eredményét ünnepeljük, a mester és tanítvány soha véget nem érő szövetségét. Vajon a sok merev arckifejezés, vállonragadott gyerkőc és oklevélmutogató csoportkép mögött megannyi visszafojtott öröm lenne?

A felkészítő tanárénál egyetlen kellemetlen szerep van: a magántanáré. Azé, aki hónapokig készíti fel egy-egy versenyre, vizsgára, s tanítási órák túlélésére a gyermeket, aki névtelenül tördeli a kezét, míg az versenyzik, s reméli, hogy a pénzes, de az illemszabályok között bizonytalanul botorkáló szülő nem köszöni meg neki nyilvánosan a sokéves munkáját, mert ezt az ízléstelenséget nehezen tudná felvállalni a kollégái előtt, eddig ugyanis sikeresen leplezte diákjával folyatott titkos kapcsolatát.

S akkor a fránya kölök képes nem megnyerni a versenyt. Na akkor van baj. Mert hiába volt a kísérőtanári igyekezet, a drága bizottsági hely, semmit se ér az egész. Hogy lesz ebből fotó?

Eközben megkérdeztük a gyermeket: neked ez jó? te jól érzed magad? neked nem sok? vagy éppen elég? büszke vagy azokra, akik büszkék rád?

Vélemény. Nem teljesen komolytalan.

[1] A szórványszempont mindig mindenütt ott van, természeténél fogva – van ugyanis neki egy igen kellemetlen természete: 1. a szórványban fogyni szokás, 2. nem elég gyorsan, nem elég egyenletesen, nem mindenütt egyformán, nem ugyanolyan okból stb.

[2] A pecsétes papír egyik nagy kedvencem, leginkább a pörköltszaftost szoktam preferálni, ha már választani lehet. Enyhén csípősen, névreszólóan, igen, két l, vagy inkább egy, de az hosszú.

Van-e politikamentes iskola, és ha mégis, akkor miért nincs?

Az iskola „depolitizálása” nem oly régen minden menedzseri terv kötelező princípiuma volt, ott díszelgett minden dokumentum elején, s pont olyan üres szólam volt, mint a többi. De legalább volt, deklaratív szinten, mint vágyott ideál, tűnő délibáb.

Van-e ma politikamentes[1] iskola?

Az oktatás prioritás – emlékszünk a szlogenre? S nagyon helyes, hogy az, az elv megmaradt a politikai generációváltás után is, csupán az értelmezése alakult át. Mert míg korábban a politikus az oktatásmenedzser hívó szavára minden erejével védte az iskolát[2], s nem ment úgy a választókerületbe, hogy meg ne kérdezte volna az iskolaigazgatókat, hogy miben lehet segítségükre[3], mára a viszonyok jelentősen átalakultak: a politikus irányít, előír, döntéseket hoz, valahonnan tudja, mit kell az iskolában csinálni, és azt közli az oktatásmenedzserrel, az pedig kérdez, vagy végrehajt.

Az iskolának nagy szüksége van a politikai érdekképviselet támogatására, közbenjárására, védőhálójára. Nincs olyan oktatási intézményünk, ami ne úgy jött volna létre, hogy azt valamely politikus-csoport támogatta volna, kezdeményezte volna, vagy karolta volna fel. A kérdés csupán az, hogy az ünnepélyes iskolaavató után meddig maradnak a vendégek az iskolában: meddig gondolják úgy, hogy meghatározhatják az iskola hitvallását, gondolkodását, a menedzsment stílusát, irányát, a szereplőket magukat.

Meddig szivárog be és le a politika az oktatási intézményekbe?

Megszoktuk, hogy vannak politikai döntések, kinevezések, állások egy bizonyos szintig. Vannak főtanfelügyelők, főtanfelügyelő helyettesek, akiket pártok jelölnek. A vezető funkciók elosztása helyi szinten, politikai egyezségek során zajlik. A pártok jelöltjei szakemberek, szakpolitikusok, akik többé-kevésbé részt vesznek a politikai[4] életben is. Sokan közülük egyébként versenyvizsgáztak is, valahol bizonyították szakmai tudásukat. Ugyanígy a tanfelügyelők is.

Mit felügyel a tanfelügyelő? Az utóbbi években nemcsak a tanfelügyelőségek szervezeti rajza alakult át, hanem a munkaköri leírások is. De a szerepmódosulásokat leginkább a napi gyakorlatban lehet észrevenni. Míg korábban teljesen természetes volt, hogy egy tantárgy Országos Szakmai Bizottsága az ország tanfelügyelőiből állt, s azok képesek voltak szakmai döntéseket hozni, és egy tantárgyverseny országos szakaszán a tanfelügyelők javítottak dolgozatot, s meg lehetett bízni az ízlésükben, ezt ma már aligha lehetne megvalósítani.[5] Az adminisztratív feladatok megszaporodása betölti a napjukat, s nem ritkán szabadidejükben foglalkoznak szakmai feladatokkal. A járvány idején maszkokat számoltak és teszteket osztottak, feladatlapokat fénymásoltak, s vittek ki az elzárt településekre, vizsgaidőszakban dolgozatokat szállítottak akkor, amikor a legnagyobb szükség lett volna a szakmai tudásukra. Jellemzően több a tematikus ellenőrzés a szakellenőrzések rovására.[6] Jellemzően több a politikai[7] közlemény a módszertan körökön, mint a módszertani útmutatás. És mindez hatványozottan igaz a szórványban. Miközben sokan közülük kiváló szakemberek, jó menedzserek, tiszteletre méltó személyiségei közösségüknek, akiknek olyan értékeik vannak, amelyekre nem tart igényt a mai oktatási rendszer.

Nyíltan eddig nem mondtuk ki, hogy az igazgatói állások is politikaiak lennének, bár tudott volt, hogy a hatalmon levő pártoknak voltak preferenciáik. A korábbi szégyenlősködő szálhuzogatással szemben ma mintha baltával akarnánk hímezni.

Azt hinnénk, itt a küszöb, s mindez nem ömlik be az iskolába. Sőt, voltak korszakok, amikor kifejezetten hangsúlyozták, hogy az iskolában nem lehet politikai[8] tevékenységet folytatni. De ki ne látott volna politikust a tanévnyitókon, ballagásokon, díszasztaloknál és mikrofonokkal a kezükben. Ki ne látott volna Mikuláskísérő polgármester-krampuszt valamikor két nappal a vakáció előtt, amikor a magyar gyermek rég elfelejtette a Mikulást, és nincs elég zűrzavar a fejében Moșu, a Santa, az Angyal és a Jézuska kapcsán, akik ilyenkor télen szoktak jönni, van, hogy többször is, hosszú tömött sorokban, ajándékkal, sok, vattaszakállas közösségépítő, identitásmegőrző bácsi. Ki ne kapott volna pedagógusként üdvözletet (korábban képeslapot) március 8-ra politikustól, ki nem kapott díszoklevelet karácsony előtt két centivel egy többórás tömegnyomorban, mintegy futószalagon, mikor semmi másra nem vágyott volna, csak arra, hogy hagyják végre letenni a szabadságkérvényét? Ilyenkor nehéz eldönteni, hogy a politikus most ad vagy kap, saját imázsát építi, vagy komolyan érdekli a közadakozás, a tehetséggondozás meg az óvodás és az elballagó diák maga. Mindeközben el tudom képzelni, hogy van olyan politikus[9] is, akinek jelenléte pusztán udvarias gesztus, szimbolikus jelzés a közbenjárásról, a támogató szándékról, mely tettekben valósul meg, s az iskolával való szimbiózisból mindkét fél gyarapodik.

Ideológia, közízlés, kánon

Hogy érzik-e gyermekeink mindezt? Azt, hogy az ideológia mennyire jelen volt az iskolai hétköznapokban, csak az nem érzi, aki nem botlott meg kiscsoportos korában a Haza Sólymainak egyenruhájában egy ménkű nagy zászlóval a kezében az óvodai csoport barna rózsás szőnyegében, nem kapta elő a zsebéből hirtelen a galacsinba gyúrt piros nyakkendőt, mikor belépett az alma mater kapuján, nem szakították le soha a karszámát, s nem lógott el kirándulni a lőgyakorlatról. Nem, a világ nem sokat változott azóta sem, csak más szelek fújnak. Arról, hogy hogyan szivárog be a külvilág az iskolai rendtartásba, olyan irodalmi példák kapcsán beszélgethetünk ma a diákjainkkal, mint az Abigél, az Aranysárkány, A Pál utcai fiúk, a Légy jó mindhalálig vagy az Iskola a határon – s tehetjük ezt nyíltan, szabadon. Vannak iskolák, amelyeknek beszélnek a falai: régmúlt nemzedékek tablói tanúskodnak közízlésről, emberi viszonyokról, világlátásról és hitvallásról. Nemigen tudunk oly kort említeni, mely ne lett volna hatással a diákság ideológiai nevelésére. És úgy van az jól, hogy a közösségnek neveljünk gyermekeket, a külvilágot nem lehet kizárni az iskolából, nincs értelme egy steril közeg létrehozásának, bár bőven volt erre kísérlet. A humán tárgyak természetüknél fogva erőteljesebben vannak kitéve a korszellem változásainak, gondoljunk csak a történelmi nézőpontokra, az irodalmi kánonra vagy a filozófia irányzataira.

De ideológia határozza meg azt is – és ma egyre hangsúlyosabban –, hogy gyermekünk milyen mesekönyvet forgat az iskolában, hogy a pedagógus milyen továbbképzésen vesz részt, hogy milyen pályázatok íródnak meg az iskolában, mire van pénz, mit fejleszt az iskola, mindenáron néptáncolnia[10] kell-e a gyermeknek, vagy hozzájut egy korszerű számítógépes laborhoz, hogy lesz-e a nagyvárosi iskola minden diákjának frissen varrt „magyar ruhája”, vagy valami urbánus viselkedésformát is elsajátíthat ugyanannyiért, szintén a saját identitásának megőrzése céljából, el lehet-e költeni azt a pénzt mondjuk nyelvtanulásra, hogy miről szól a karácsonyi előadás, hogy talpig zsinórban ünneplik-e a szabadságot március 15-én, ünneplik-e, ünnepelhetik-e, s a szabadság egyáltalán szóba kerül-e. Megtanul-e a gyermek az iskolában kulturáltan nemet mondani, vagy belesulykolják a mindenkorra érvényes bólogatást. No meg, hogy mi legyen Wass Alberttel újfent, s hallhat-e kortársakról, milyen ízlés szerint válogatták össze az adományként küldött díszkötetes irodalmat, megvalósul-e az összmagyar tanterv nemes gondolata egy szép napon, amikor félrenézünk, s mi kerül a kicsengetési kártyára. Megannyi apróság.

[1] Ebben a jelentésben használom itt a szót: érdekek harca a közéletben, leginkább a közhatalomból való részesedésre vagy a közhatalom döntéseinek befolyásolására való igyekezet. A pártpolitika, aktív közéleti részvétel és az iskolák koronkénti viszonyának nagy szakirodalmát itt beidézni nem célom, jelen írás nem több, mint hangulatjelentés korunk egyik továbbra is aktuális társadalmi-közéleti jelenségéről.

[2] Azok az iskolák, amelyeknek létszámon alul működő osztályaik voltak, jól tudják, hogy sokszor a létük függött egy-egy közbenjárástól.

[3] A gesztus lényege: az oktatásmenedzser tudja, mire van szüksége ahhoz, hogy jól működtesse a rendszert, amit rá bíztak, legyen az iskola, tantárgy, megyei szakfelügyelet, bármi.

[4] Ebben a jelentésben használom itt a szót: a közélet aktív résztvevője. Pedagógusnak nehéz úgy forgolódni a világban, hogy ne vegyen részt a közéletben. Bár ez a tendencia csökkenőben van, a múlt rendszer „kultúrmunkásai” kiveszőben vannak, ma már egyre kevesebb kolléga gondolja úgy, hogy a munkaidő lejárta után volna még valami feladata a közösségben. És ez aligha kérhető számon rajtuk. Hogy ugyanezeket az embereket kell felszólítani, hogy ugyanbiza legyenek már korunk népszámosai is, az azt bizonyítja, hogy nem sokat változott a tanárokról való közgondolkodás.

[5] Ma Romániában 17 megyében van magyar tannyelvű oktatás. 7 megyében összesen 6 állást töltenek be magyar nyelv és irodalom szakos tanárok. A tendencia javulóban van. Tisztelet illeti azokat, akik becsülettel végzik ezt a munkát úgy, hogy nagyon kevés rálátásuk van a szakmai oldalra, s azokat a módszertanosokat, akik a munkájukat segítik. Ez ismét az emberi minőségen múlik, ha van olyan.

[6] Egyik ominózus megbizatásom tanfelügyelőként az volt, hogy összeszámoljam a körzetemben levő wc-ket. Űrlap, wc-tipológia: kint, bent, lent, fent, pottyant, öblít. Sajnos, elszámoltam őket, mea culpa.

[7] Ebben a jelentésben használom itt a szót: közéleti tájékoztatás, ideológiák terjesztése.

[8] Nem tudom, milyen jelentésben használták ezt a szót.

[9] Ebben a jelentésben használom itt a szót: érdekképviselet, a közösség fontos ügyeinek képviselete.

[10] Nincs a néptánc támogatásával semmi baj, csupán az arányai indokolatlanok. Nehéz elfogadni, hogy egy nagyvárosi iskola minőség-indikátora az lenne, hogy 400 diákjából 380 néptáncol, s a többi énekel, s nehéz elhinni, hogy ez az egyetlen üdvözítő útja az identitás megőrzésének, s a túlpartról nézve: érdemes lenne kutatni, milyen hatással van ez a túlfinanszírozott tevékenység a népi kultúrára magára, vagy annak recepciójára, s annak, ami hagyományőrzés címén az iskolákban, gyermekekkel foglalkozó civil szervezetekben zajlik, van-e valami köze egy egykor volt hagyományhoz? Lásd: ahogy én táncolok, olyan nép nincs.

Szösszenetek az értelemről

avagy

Miért tanítsunk szövegértést, miért írjunk helyesen?

A nemzet napszámosai napszámolnak: egy tesztlapocskát egy dugóval egy tubussal egy csepegtetővel egy zacskóba, újabb tesztlapocskát egy másik dugóval, tubussal, csepegtetővel egy másik zacskóba, kis cédula, aláírás, táblázat, nyilvántartás stb. Kesztyűben, maszkban, lélegzetvisszafojtva, ellenszélben – gondolom, valami helyett. Pedig mennyi értelme lenne inkább életre-halálra tanítani szövegértést, biológiát, logikát, fejleszteni digitális képességeket! Érdemes volna megtanítani, miről ismerszik fel egy tudományos tény, miért sántíthat egy vélemény, miből milyen következtetést lehet levonni, mi minősül objektív kijelentésnek, mi igaz a híradóból, melyek a nyelvi, képi stb. manipuláció eszközei, mit árul el a kimondatlan háttérmondat, mit jelent a 6 ezrelék.

***

Az iskola az a hely, ahol a diákok amúgy is összegyűlnek. S ha már össze vannak gyűjtve, ott a legkönnyebb szórakoztatni őket. Úgyis unatkoznak. S akkor jön a bábos bácsi, a könyvtáros néni, a tárogatóművész, a szavaló néni, a vásári komédiás és mindenféle vándorszínész, aki fejenként x összegért számla nélkül (majd a pedagógus gyűjtse össze) előadja saját művészetét, ami nélkül a világ nem lenne kerek, az iskola miatt a diákok különben is lemaradnának a tudásszerzés eme nagyszerű módjáról, s ott unatkoznának a biológia órán, a vírusok felett.

***

Kóbor észosztókkal tele van a világ. Ők majd jobban tudják, elmondják a frankót, amit a tudományos akadémiák titkolnak, a politikusok tagadnak, a sajtó elferdít: ők tudják az igazat. Meghívnak egy több órás előadásra, ahol velünk is megosztják. Széles gesztusokkal, nagy pátosszal magyaráznak egy rézmetszetet, boncolgatnak egy mítoszt vagy egy metaforát, mely egyedüli bizonyítéka annak, hogy honnan származunk, kik vagyunk, kikkel lehetünk rokonok, kik esküdtek össze ellenünk, hogy jött létre a világ, és meddig tart még. (Rövid reflexió tárgya: mi minősül objektív ténynek?) Mert eddig csak az agyunkat mosták, csak eltitkoltak, csak butítottak, de ők, akiket eddig nem engedtek szóhoz jutni, elnyomtak, meghurcoltak, és üldöztek, ők, akik eddig annyit szenvedtek, most elmondják nekünk azt az egyet, hogy. Ilyenkor az ember körül könnyes szemekkel ül a közönség – vajh ki tanított nekik szövegértést? S miközben meghatódva tapsolnak, nem szabad két grimasz között fogadkozni, hogy soha a büdös életben nem teszek eleget udvariasságból ilyen meghívásoknak, mert az előadó rögtön kiszúr, leolvassa arcodról ki nem mondott gondolatodat, idegesen lobogó ősz hajába túr, majd megszakítja eszmefuttatását, és a szemed közé néz: Nem tetszik? Te is Galíciából jöttél? Látom a nagy orrodon! (Újabb reflexió tárgya: hogyan aránylik az ember orrának mérete a szövegértéséhez – orrplasztika előtt, illetve után. Továbbá: Lehet-e idegen orrokkal ékeskedni?) A szünetben aztán meglesed az orrod a tükörben, drága jó örmény nagyanyám! - mosolyodsz el, megszámolod véredben azt a két vörös vértestet, amit Árpád apánktól örököltél, a többi úgyis kék, és rögtön asszociálsz: heraus mit uns, mondod, miközben lelépsz a hátsó ajtón. Hazafelé menet azon morfondírozhatsz, hogy ha nem tanultál volna történelmet, most nem lennél megsértve. Bezzeg!

Nézz hátra: egyedül te jöttél el. Ők tapsolnak.

***

Hogy én? Én nem oltatom be magam! Ezek smekkeriák! Hogy én írjam alá a saját felelősségemre? Ezek csak az aláírásomat akarják! Én nem teszem rá az aláírásomat mindenféle papírra! – állok a sorban, mint bárki más, körülöttem a nép. („Szervusz, nép!” R.J.) Hallgatom bambán, már egy ideje mondja, mikorra az aláírásához jut. Látni rajta, hogy ötvenéves korára már legalább háromszor kerülhetett olyan helyzetbe, hogy aláírnia kellett. S azon tűnődöm, ugyanbiza ki tanított ennek a szegény párának szövegértést, logikát, biológát… S hogy két hegy közt egy völgyben hányan élhetnek így, akik nagynéha alászállnak a városba ügyeket intézni, mi az az érv, mi az a varázsige, amivel belátásra lehetne bírni ekkora tudatlan tömegeket? S milyen hihetetlen nagy ereje lehetne az oktatásnak abban, hogy egész tömegek ki tudjanak lépni saját társadalmi osztályukból, fel tudjanak emelkedni a társadalmi ranglétrán saját tudásukba kapaszkodva! S mekkora lemaradást jelent most a társadalom legalján tengődőknek az, hogy a legalapvetőbb ügyeiket is csak a mobiltelefonok, a táblagépek, az online tér, a meet-ek világában tudják intézni. Nevezzük digitális szegregációnak.

***

Nekem csak vezetékes telefonom van – mondja halkan. Zavartan téblábol, szelíden közli, hogy be van oltva, de láthatólag fogalma sincs, mi az a QR-kód, amit kérnek tőle. Ma sem tud adót fizetni. Mondják neki, hogy lehet online is, nem kell személyesen jönnie. Megértően mosolyog, udvariasan köszön, megigazítja papi gallérját, és elegánsan továbbáll a hivatal kapujából.

***

A gyerek csak elromlik az iskolában. Mi, a civil szervezet majd megmondjuk, hogy az iskolában mit kell csinálni. A pedagógusok nem értenek a gyermekekhez.

Jut eszembe: ezeknek a civil szervezet-néniknek azóta már sikerült leérettségizniük?

***

Belegondolok, milyen világ volna az, ahol a szavazópolgárnak volna annyi szövegértési képessége, hogy felismerje a manipulatív szándékot. Pedig ez egy nyolcadik osztályos kompetencia.

***

Azé hogy valaki nem tud hejessen irni, nem kel minjárt lehuroggni! Gratulálókk! Ezért járttatok egyetemre? Ez nem egy nyelvtan vagy helyesírás csoport! Írjanak helyesen az elitkék! Hát nincs egy magyartanár, aki itt a fészbúkon kijavítsa a helyesírási hibákat?

A helyesírás képessége nem a magyartanárok privilégiuma. Alanyi jogon jár. Nemcsak magyarórán.

***

Az utóbbi idők beiskolázási kampányainak, iskolai hirdetéseinek szövegeiben fenemód megszaporodtak a helyesírási hibák. Mi tagadás, egy iskolát népszerűsítő felhívásban – melynek mégiscsak az lenne az üzenete, hogy „Kedves Szülő! Mi itt azt vállaljuk, hogy megtanítjuk gyermekét írni, olvasni, számolni.” – különös hatást keltenek. Önként adódik a kérdés, hogy az, aki ezeket fogalmazza, hogy került oda, ahol ezeket fogalmazza.

***

A helyesírás az értelmiségi lét minimuma. Ez a kedvencem. Az értelmiségi lét nem összetévesztendő persze a diploma birtoklásával. S bár tanárként soha nem fogom azt gondolni, nem ér semmit egy oklevél, elnézem, ahogy nagy diplomalobogtatással alakul az új rend, s mondják magukról, hogy egyetem szakon végeztek, s mesteri szakon végeztek. Nem tudom, melyik az az egyetem, ami egyetem szakot hirdetett, de elgondolkodtató, hogy mennyit ér egy olyan diploma, aminek tulajdonosa nem tudja megfogalmazni egy kétsoros bemutatkozásban, mi a (felsőfokú) végzettsége. S látva a sok magyartalan hőzöngést, nyakatekert mondatförmedvényt, helyesírási hibákkal meghintett bravúrkodást, sejteni lehet, hogy igencsak vékony papírra nyomtatták azokat a diplomákat valamely magánegyetem vidékre kihelyezett tagozatán. Mennyivel többet ér becsülettel megfogni az eke szarvát! (Ez utóbbi megjegyzés persze szintén csak egy patetikus hőzöngés, nem lévén már eke se, nemhogy annak szarva.)

***

Iskolai megnyitó ünnepség. Megható, ájtatos beszédet várunk, fohászt, főhajtást. Viccet mond helyette. A szőke, barna, fekete nőről, aki öngyilkos akar lenni, leugrik a tizedik emeletről, de meggondolja magát, s akkor megjelenik nekik egy jótündér: Mondjátok, milyen madárrá változtassalak benneteket? Sassá, sirállyá. Átváltoznak, leszállnak. Pingvin, mert az olyan cuki! – mondja a szőke. Gyerekek! Járjatok iskolába, mert itt megtanulhatjátok, mi repül, és mi nem. Igen, azt hiszem, a leghatásosabb tanévkezdő beszéd volt, amit valaha hallottam. Mert az iskolának valóban az volna a dolga, hogy megtanítsa, mi repül, és mi nem. Aki ezt a beszédet mondta, így, lazán, mosolyogva, sosem lobogtatta a diplomáját. Pedig úgy fest, volna mit.

***

Tanítsunk. Tanítsunk szövegértést, helyesírást, biológiát, logikát, fejlesszünk digitális képességeket! Tanítsuk meg, miről ismerszik fel egy tudományos tény, miért sántíthat egy vélemény, miből milyen következtetést lehet levonni, mi minősül objektív kijelentésnek, mi igaz a híradóból, melyek a nyelvi, képi stb. manipuláció eszközei, mit árul el a kimondatlan háttérmondat, mit jelent a 6 ezrelék, mi repül, és mi nem. Hinnünk kell a tudásban.

Vélemény. Nagyon privát.