Te ki vagy?

Apró szőke gyermek rántja meg a blúzom sarkát. Te ki vagy? Szia, tücsök, én az igazgatónéni vagyok, mondom neki, azt hiszem, kedvesen. Mosolyog, hunyorog. Biztos van rendes neved is...

No, ilyenkor az ember agyán sokminden átfut. A sok félreértelmezett vezetői szerep, a mindenható igazgatók, akik jöttén szétrebbentünk, az igazgatói irodákban való számonkérések, tanári lépcsők, tiltott folyosók, tűsarkakon imbolygó butuska fodorcsodák, fábólfaragott doktorok, az asztal sarkát csapdosó félrészeg megmondóemberek, áldozatok, akik panaszkodnak, hogy „mióta pozícióban vagyok (misszionárius vagy majom? – hm), egyetlen szabad hétvégém sincs”, hűvös dámák, akik nem felelősek semmiért, lázadó hősök, kikről sorra kiderült hogy igen, ők súgtak be mindannyiunkat, talpig zsinórban feszengő egykori pártaktivisták, katedrán szétfolyó, sárga egyetemi jegyzeteket diktáló unott pályakezdők, tanfelügyelőknek cukornélkülcsakiscukornélkülugyejóltudom kávét lötyögtető vidéki nagyasszonyok, kik telefonon ordítanak a beosztottaikra, hogy a következő percben kiöltsék hosszú, bársonyos nyelvüket – mily hasznos adottság! – fácsemsöfiébinyé, az iskolai grund helyén gyermekláb nem érintette nyírt gyepet nevelő maximalisták, fordászolt fejek, mik a kellő pillanatban függőleges irányú ismételt mozgásra képesek, nyelvzsenik, kik a pillanat törtrésze alatt megtanulnak egy soha addig nem beszélt magyar nyelvet, szakértők, kiknek fogalma se, tanácsosok, kiknek tanácsa se, fentről jött illetékesek, kiket fűtött autókkal várnak s bélelt csokrokkal, a magyarság egyetlen kompetens képviselői, kik egyetlen napig se tanultak volt magyarul, önmaguknak okleveleket osztogató elővigyázatos papírgyűjtők (ó, az a sok lombos fa!), funkciókkal vigasztalódó bukott nők, ponthajhászok, kik idén harmadszor végzik el ugyanazt a tanfolyamot, mert tudodazkellazalegjobbnemkellmennicsakfizetni, botcsinálta funkcióörökösök, konferenciák kapujában pucsító füligrúzsos barátnők, négy idézetet három közhellyel beszéddé nyomorító kényszerszónokok, békebajnokok, kik a helyzet áldozatai, pinkhajúak szövetsége - egy nemzedéknyi korrupció, végtelen energiájú ranglétramászók, táv- és tévoktatáson sprintelő befutók, funkcióba lábujjhegyen surranók, körülbelülénvagyokafőnökök, törvénytevő notesztulajdonosok, domináns dívák, álarcaik mögé sértetten elvonuló úrhölgyek, szaktalan szakfelügyelők, ideiglenesen kinevezett helyettes felettesek. Ezek jöttek, táncra perdültek. Láttam őket és szagoltam.

Hát persze, hogy van rendes nevem is. Izabellának hívnak. Jó, akkor így foglak szólítani. Te szólíts tücsöknek, de ne felejtsd el. És már rohan.

Nem felejtem.